Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy a választási vereség után a jobboldalnak szembe kell néznie azzal, miként látják a választók. A Ferencz Orsolyával elindított Polgári Demokratákat pártpolitikán túlmutató társadalmi kezdeményezésként írta le, amelyhez más pártok szavazói is csatlakozhatnak.
Céljuk a kulturált politikai vita újjáépítése, mert szerinte a magyar közélet „hideg polgárháborús állapotba” került,
és az egymást kizáró politikai retorika már a társadalom egészségét is rombolja. A kezdeményezés párttá alakítása nincs napirenden, egyesületi formában viszont gondolkodnak.
A kötcsei találkozóról Navracsics azt mondta, a vártnál többen vettek részt rajta, és a Fideszhez kötődő értelmiségi közegben továbbra is zajlik az április 12-i, általa sokkolónak nevezett választási vereség feldolgozása. A rendezvény vitáin többféle értékelés és jövőbeli stratégia jelent meg. Orbán Viktor „nemzeti ellenállásról” szóló irányvonalában Navracsics nem látott lényegi változást a korábbi üzenetekhez képest, ugyanakkor szerinte annak gyakorlati tartalma nehezen értelmezhető egy polgármester, közalkalmazott vagy más hétköznapi szereplő számára. Az esetleges parlamenti bojkottal sem értett egyet: saját 2006-os tapasztalatára hivatkozva azt mondta,
a politikában a legnehezebb helyzetben is jelen kell lenni, tárgyalni és együttműködésre törekedni.
A KDNP-ben Navracsics figyelemre méltó megújulási folyamatot lát, amelynek egyik fő kérdése szerinte az, hogy a párt negyedszázados Fidesz-szövetség után képes-e önálló választói bázist kialakítani. Ennek esélyeit jelentősen befolyásolhatja a következő választási rendszer: egy arányosabb modell kedvezhetne az önálló KDNP-nek, a jelenlegi szabályok fennmaradása inkább a Fidesszel kötött pártszövetség folytatása felé terelheti. Ideológiai szempontból egy erősebb keresztényszociális irányt is lehetségesnek tart, hangsúlyozva, hogy a kereszténydemokráciának hagyományosan komoly szociális elkötelezettsége van. A fiatalok elvesztésével kapcsolatban pedig arra figyelmeztetett, hogy az egyházi iskolába járásból nem következik egy adott politikai oldal támogatása.
Navracsics élesen bírálta Magyar Péter tervét a megyei közgyűlések megszüntetésére. Szerinte politikai alapon nem indokolható egy választott intézmény felszámolása azért, mert abban a Fidesz van többségben; a megyei önkormányzatok ráadásul fontos szerepet játszanak a területfejlesztésben, az uniós projektek lebonyolításában és a kisebb települések pályázati támogatásában. Arra is figyelmeztetett, hogy megszüntetésük az uniós programok átszervezése és az új szereplők akkreditációja miatt hónapokkal, akár évekkel késleltetheti egyes források felhasználását. A volt miniszter saját korábbi reformterve ezzel ellentétes irányú volt:
a megyei közgyűlések megerősítésével növelte volna a kormányhivatalok feletti demokratikus ellenőrzést.
Az uniós pénzekről Navracsics azt mondta, hogy a források egy része már korábban is érkezett Magyarországra, különösen a kohéziós és operatív programokon keresztül, miközben a helyreállítási alapból csak minimális előleghez jutott az ország. A jelenlegi kormány által teljesített feltételeket az Európai Bizottság értékeli, de Navracsics hangsúlyozta, hogy nem ismeri pontosan a kabinet és Brüsszel közötti megállapodás részleteit. A következő, 2028-ban induló hétéves uniós költségvetésről szerinte nehéz tárgyalások várhatók, mert a Bizottság az ukrajnai háború, a klímapolitika és a migráció miatt nagyobb büdzsét szeretne, miközben több tagállam ellenzi a kiadások és az uniós saját bevételek növelését.
A beszélgetés végén Navracsics a jobboldal politikai és médiabeli újjáépítéséről beszélt. Továbbra is szükségesnek tartaná, hogy tehetős jobboldali üzletemberek piaci alapon segítsék a minőségi jobboldali sajtó fennmaradását, elsősorban azért, hogy egy kormányváltás ne sodorjon egyik napról a másikra egzisztenciális válságba újságírókat és más dolgozókat.
A jobboldali nyilvánosság jövőjét ugyanakkor egyre inkább a piaci alapon működő podcastokban és új médiaplatformokban látja.
A Fidesz–KDNP megújulásának kulcsát pedig abban jelölte meg, hogy a pártok ismét a polgári értékeket képviseljék: a stabil középosztályt, az öngondoskodást és az állami járadékok helyett saját teljesítményére támaszkodó, „magabíró ember” eszményét. Szerinte a Fidesz és a KDNP akkor élte legjobb időszakát, amikor ezek az értékek a politikusokon is számonkérhetők voltak, ezért „ide kell visszatérni”.