Skrabski Fruzsina: Mi van veled mostanában?

Puzsér Róbert: Hát, semmi különös. Rádiózgatok néha, csak hétvégente, a Rádió Cafén. DVD-s magazin, filmekről, a jobb filmekről.

– Politika?

– Hát, a politika kivetett engem magából, mint oda nem illőt, és bevallom, hogy nem is bánom. Itt kívül is van élet, a politikán kívül is van élet. Ez majdnem olyan, mintha Orbán Viktortól idéztem volna.

– Szélsőközepes elemzést adnál a választásokra? Mi történt most?

– Hát, körülbelül az történt, amire számítani lehetett. Bár a Jobbik támogatottsága nyilván mindenkit meglepett, de ne felejtsük el, hogy a részvétel annyira alacsony volt, hogy egy kétszer ekkora részvétel esetén jövő ilyenkor azért a Jobbik kis tíz százalék alá szorul majd.

Én inkább sokkal jobban aggódom a most következő, egy éven keresztül tartó riogatáson és rikoltozáson a barna esőről és a dübörgő bakancsokról, és mi egyébről. Bár, mit tagadás, van bennem némi elégtétel, vagy hát némi kárörvendés azzal kapcsolatban, hogy most a folyamatosan riogató balliberális értelmiség végre megeheti, amit főzött.

Annak ellenére, hogy a Jobbik ilyen mértékű támogatása azért, hogy mondjam, nyilvánvalóan aggasztó társadalmi következtetésekre ad okot. De hát ezek a társadalmi következtetések nem a Jobbik győzelme által születtek. Maximum újabb megerősítést nyertek. Azért sok minden nincsen rendben ebben az országban.

– Bontottál pezsgőt az SZDSZ kiesésére?

– Majd hogyha a parlamentből esnek ki jövő ilyenkor, akkor fogom a Születésnapi Kortyok című, tízéves évfordulóra kapott SZDSZ-es pezsgőt fölbontani. Szerintem már maga a pezsgő is romlott, nem csak az SZDSZ.

– És szerinted lesz baloldali párt a parlamentben 2010-ben?

– Én nem hiszem. Én nem hiszem, hogy lesz. Jó ideje nincsen baloldali párt a parlamentben, és semmi jelét nem látom annak, hogy ez a helyzet megváltozna.

– Magyarország mitől lenne boldog?

– Majd az emberek… Az emberek azok szerintem most már nagyon szeretnének fejeket látni a kosárba hullva. Hát a francia forradalom idején is hagyományosan jó szórakozás volt a Köztársaság téren a guillotine-os kivégzés.

Azt gondolom, hogy most is boldoggá tenné az embereket, hogyha vért látnának, de legalábbis néhány bilincsnek a kattanását az emberek szívesen elnéznék.

Nagy kérdés egyébként, hogy majd a Fideszben, amelyik vélhetően kétharmaddal fogja tarolni a parlamenti többséget, lesz-e bátorság arra, hogy ezeket a számonkéréseket véghez vigye. Vagy pedig tovább zajlik az az eddig is jellemző politikai alkufolyamat, amelynek lényege: én szemet hunyok a te disznóságaid felett, te szemet hunysz az én disznóságaim felett.

A felügyelőbizottságokban úgyis együtt veszünk részt, és együtt fizetnek minket különböző cégek. Az önkormányzatokban úgyis együtt szavazunk. Én megszavazom a te unokatestvéred cégének az állami támogatását, te meg az enyémnek az állami támogatását. Magunkéról nem szavazunk, mert érdekeltek vagyunk benne, de kilobbizzuk a többséget.

Tehát hogyha ez ilyen módon folytatódik, akkor nem lesz boldog a nép, mert nem fogja látni a felelősök fejét a kosárba hullani. De hát én bízom abban, hogy legalább mutatóban néhányat kapunk. Néhány újabb Zuschlagot.

– És mit üzensz a reakciósoknak?

– A reakciósoknak?

Hát azt, hogy…

Nagyon jól mondtam a semmit?

(A Reakció TV 2009. június 17-i beszélgetése)

+ −