Semjén Zsolt az Ultrahangnak adott interjúban a választási vereség okairól, a saját visszalépéséről, a kampányról, a „Zsolti bácsi” ügyben ellene megfogalmazott vádakról, a titkosszolgálati védelemről, az egyházpolitikáról és a KDNP jövőjéről is beszélt. Az interjúban több alkalommal hangsúlyozta, hogy szerinte a pártnak generációváltásra van szüksége.
Semjén Zsolt szerint a KDNP a választási vereség után megújul, és decemberig a helyi szervezetektől az országos vezetésig teljes tisztújítás zajlik. A pártelnök szerint már elkészült egy, a vereség okaival és a KDNP megújulásával foglalkozó dokumentum is. A pártban szerinte a körülbelül 40 éves generációnak kell nagyobb szerepet kapnia.
Saját parlamenti mandátumát azért nem vette fel, mert ezt a családjával együtt így döntötték el. Azt mondta, 23 éve vezeti a KDNP-t, és a családja „árát fizette” a politikai szerepvállalásának. Szerinte a 40 éves generáció frakcióba emelését akkor is meg kellett volna tenni, ha a Fidesz–KDNP megnyeri a választást. A mandátumát Máté Zsuzsának adta, akit ő választott a frakcióba.
A választási kampányról szólva Semjén egyértelműen bírálta Orbán Balázs kampánystratégiáját. Elmondása szerint nem értett egyet azzal, hogy a kampányban ne legyenek szakpolitikai viták, hanem elsősorban a Zelenszkij-téma kerüljön középpontba. Úgy vélte, az egészségügyről és az oktatásról szóló vitákat meg tudták volna nyerni, vagy legalább döntetlenre hozni. Szerinte a kampány egyik fontos stratégiai hibája az volt, hogy későn ismerték fel az online tér jelentőségét. A korábbi választásoknál a személyes, „door to door” mozgósításban szerinte professzionálisak voltak, az online kampányban viszont nem. Azt mondta, Orbán Balázs nem feltétlenül akart kampányfőnök lenni, de végül azonosult a szereppel.
A „Zsolti bácsi” ügyben Semjén azt mondta, helyesnek tartja, hogy annak idején felállt a parlamentben, amikor Arató Gergely felszólalására reagált. Szerinte személyét olyan súlyos vádakkal hozták összefüggésbe, amelyek miatt erkölcsi kötelességének érezte, hogy visszautasítsa azokat.
Hozzátette: utólag is helyesnek tartja, hogy megszólalt, sőt úgy fogalmazott, „még jobban bele kellett volna állni”.
Semjén visszautasította, hogy bármilyen személyes kapcsolata lett volna a „Zsolti bácsi” ügy szereplőivel. Azt állította, hogy az ügy egyetlen szereplőjével sem találkozott. „Az ügy egyetlen egy szereplőjével, de egyetlen egy szereplővel életemben nem találkoztam” – mondta. Később megismételte: „soha életemben egyetlen egy emberrel ezek közül nem találkoztam.”
A politikus szerint az ügy mögött az egyház hiteltelenítésére irányuló szándék állt. Azt mondta, a témában Vadai Ágnes 114 írásbeli kérdést intézett hozzá, majd szerinte a gyónási titok eltörlését is felvetették. „Én ebbe a küzdelembe beleálltam. Hát az egyház miatt lőnek engem” – fogalmazott. Szerinte az ügy célja az volt, hogy „az egész egyházi dolgot hitelteleníteni” próbálják.
A titkosszolgálatokról Semjén azt mondta, hogy miniszterként nemcsak a szokásos nemzetbiztonsági átvilágításon esett át: a kormányzás kezdetén hozzájárult ahhoz is, hogy őt és családját „totális megfigyelés” alatt tartsák, mivel a határon túli ügyek miatt szerinte fokozott nemzetbiztonsági kockázatnak volt kitéve. Állítása szerint a szolgálatok konkrét esetekben jeleztek neki veszélyeket. Példaként egy olyan esetet említett, amikor egy nő állítólag azért közeledett hozzá egy rendezvényen, mert egy szekta „ráállította”.
Az egyházpolitikáról Semjén visszautasította azt a felvetést, hogy a kormány függőségi viszonyt alakított volna ki az egyházakkal.
Szerinte az állam és az egyház között „a legszigorúbb mellérendeltség” érvényesült, és állítása szerint soha nem mondta meg püspöknek vagy papnak, hogy mit mondjon.
Az egyházi finanszírozásról azt mondta, hogy nem az egyházak kaptak indokolatlanul több pénzt, hanem a közfeladatot – például oktatást vagy szociális ellátást – átvállaló egyházi intézmények finanszírozása történt meg. Az egyházi iskolák esetében szerinte az állami és egyházi intézmények finanszírozása elvileg azonos elven működik.
Iványi Gábor egyházáról azt mondta, hogy az egyházaknak járó egyszázalékos felajánlások rendszere alapján az állami kiegészítés az Iványi-féle közösséget is megillette, és ezt meg is kapta. Szerinte ugyanakkor jelentős különbség van a népszámláláson egy adott egyházhoz tartozónak vallók száma és az adott közösség javára felajánlott adó egy százalékának száma között.
Semjén a kereszténydemokráciát nem egyszerűen vallási kérdésként értelmezte. Szerinte különbséget kell tenni a személyes hit és a keresztény civilizáció között; utóbbi szerinte azoknak is kulturális hátteret ad, akik nem vallásosak. A KDNP politikáját az evangéliumból és az egyház társadalmi tanításából vezeti le.
A jövőjéről azt mondta, hogy már a választástól függetlenül is tervezte a visszavonulást.
Ha a Fidesz–KDNP nyer, a miniszterelnök kérésére még egy ideig folytatta volna a munkát, de jövőre nyugdíjba vonult volna. A KDNP-t azonban továbbra is szolgálni akarja. „Itt az ideje, hogy a pártvezetés tekintetében is egy új generáció jöjjön” – mondta.
Az önálló KDNP-indulás lehetőségét sem zárta ki. Szerinte ha tisztán listás választási rendszer és 4 százalékos parlamenti küszöb lenne, akkor a KDNP-nek érdemes lehetne önállóan indulnia. Ha viszont az egyéni választókerületek dominálnak, szerinte a Fidesszel közös indulás lehet célszerűbb. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a cél nem egy különálló ellenzéki KDNP létrehozása, hanem a keresztény, nemzeti, polgári oldal kormányzásának biztosítása.
Egyértelművé tette azt is, hogy a KDNP jövőjét továbbra is Orbán Viktor mellett képzeli el. „Orbán Viktor barátja, bajtársa és híve vagyok mindhalálig, és büszke vagyok arra, hogy Orbán Viktor mellett harcolhattam. És Orbán Viktor mindig számíthat rám. Bármilyen helyen leszek, bármilyen módon” – mondta.