A rendvédelmi és belügyi dolgozók már 2026-ban béremelést vártak volna a kormánytól, ezért türelmetlenek, ugyanakkor biztatónak tartják, hogy a 2027-es költségvetésben már szerepelhet a bérrendezésük. A szakszervezetek szerint nemcsak magasabb fizetésre, hanem a pótlékok és a lakhatási támogatások rendezésére, valamint hosszabb távon új életpályamodellre is szükség van.
Kucsera Miklós, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának elnöke az MTI-nek azt mondta,
az állomány körében türelmetlenséget tapasztal, mert a választási kampányban „nagyok voltak az ígéretek”. A dolgozók ezért arra számítottak, hogy már idén történik előrelépés a bérrendezésben.
A szakszervezetek egyelőre nem ismerik a 2027-es költségvetés rájuk vonatkozó konkrét számait, sőt Kucsera szerint jelenleg még tervezetek vagy koncepció sincs a kezükben. Azt ugyanakkor kedvezőnek tartják, hogy a Belügyminisztérium és az érdekképviseletek között az elmúlt hónapokban intenzívebbé vált a párbeszéd. Kucsera felidézte, hogy korábban másfél évtized alatt egyszer találkoztak hivatalosan a belügyminiszterrel, míg az elmúlt száz napban már kétszer.
Powell Pál, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint jobb lett volna, ha már idén történik valamilyen béremelés, különösen a rendvédelmi igazgatási dolgozók esetében. Szerinte az illetményalapot is emelni kell, amely 2008 óta változatlan. Úgy látja, szükség van a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára és új életpályamodellre is.
Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára szerint a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésén azonnali, még 2026-ban megvalósuló béremelést kértek, ez azonban nem történt meg. A 2027 januárjára ígért bérrendezést ugyanakkor üdvözlik. Szerinte a bérpótlékok emelésére, valamint a települési pótlék és a lakhatási támogatás megfelelő finanszírozására is szükség van.
Pongó szerint a rendőrségnél tapasztalható létszámhiányt csak jelentősebb béremeléssel lehet kezelni. „Türelmetlenek vagyunk mi is (…) nagyon alulfinanszírozott az állomány, nagyon nagy a létszámhiány” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egy 5, 8 vagy 10 százalékos emelés szerinte nem oldaná meg a problémákat.
Tóth Zoltán, a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet alelnöke és szóvivője azt mondta,
az ígéretek miatt visszább vettek a korábban tervezett sztrájkkal kapcsolatos elképzeléseikből.
Szerinte azonban ha az elmúlt 16 évhez hasonlóan ismét csak ígéretek hangzanak el, amelyek nem valósulnak meg, azt a munkavállalók már nem fogják eltűrni. Tóth úgy látja, a belügyminiszter által bejelentett intézkedések önmagukban nem oldják meg a rendvédelem problémáit, ehhez szerinte átfogóbb strukturális és szemléletbeli változásra lenne szükség.
A szakszervezetek ugyanakkor pozitívan értékelik, hogy a tárca forrást kíván biztosítani a települési pótlék és az albérleti támogatás feltöltésére, valamint támogatják a korábban leszerelt belügyi dolgozók visszatérését is.