Bóka János, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, a párt október 23-i, Bem téri megemlékezésén a nemzeti függetlenség és a szabadság megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Kijelentette, hogy az 1956-os fiatalokat ugyanaz a szabadságvágy vezette a Bem térre, mint a mostani megemlékezőket. Szerinte a forradalmárok küzdelme a jelen nemzedék számára is iránymutató, mert megmutatta, hogy szabadság csak független hazában létezhet, és annak megőrzéséhez szükség van a nemzeti örökség, a hit, a család és a nemzedékek közötti kötelékek védelmére.
Arra figyelmeztetett, hogy a szabadságot minden nemzedéknek újra meg kell védenie,
és nem szabad hagyni, hogy a hatalom határozza meg annak jelentését. Mint fogalmazott, a magyarok meg akarnak maradni a szabadság nemzetének.
A frakcióvezető éles kritikát fogalmazott meg a jelenlegi politikai viszonyokkal szemben, párhuzamot vonva az 1956 előtti kommunista diktatúra és a mai magyarországi helyzet között. Kijelentette, hogy szabad országban nem működhet politikai rendőrség, nem fenyegethetnek embereket letartóztatással, nem lehetnek politikai foglyok, és a hatalom nem törekedhet az ellenzék felszámolására vagy az egypártrendszer visszaállítására. Bóka szerint a szabadság ellenségei ma is idegen birodalmi érdekekre hivatkoznak,
miközben megkérdőjelezik a nemzeti hovatartozás, a hagyományok, a vallás, a család és a magántulajdon jelentőségét.
Az Országgyűlés ünnepi ülését, amelyen európai uniós vezetők is részt vettek, „ócska komédiának” nevezte, és bírálta a szerinte külső hatalmi érdekeket kiszolgáló politikát.
Bóka János figyelmeztetett, hogy Magyarországnak ismét meg kell küzdenie önállóságáért, mert szerinte ma is vannak olyan erők, amelyek el akarják törölni a magyarok múltját és el akarják venni a jövőjüket. Úgy vélte, bár a nemzetek Európáját képviselő politikai erők és a Patrióták összefogása erősödik, a magyaroknak elsősorban saját magukra kell támaszkodniuk, ahogyan 1956-ban is tették.
A korábbi Fidesz-kormányok teljesítményét méltatva azt állította, hogy azok megakadályozták Magyarország gyarmatosítását, és most ismét fennáll a külső alárendelődés veszélye.
A hallgatóságot összefogásra, a nemzeti önrendelkezés védelmére és aktív politikai kiállásra szólította fel.
Elismerte, hogy nehéz időszak következik, de meggyőződését fejezte ki, hogy a közös fellépés eredményes lehet. „Kutya nehéz, küzdelmes évek állnak előttünk” – jelentette ki.