Az 1956-os magyar forradalom hetvenedik évfordulóján megrongálták Ivan Konyev szovjet marsall emlékművét a kelet-szlovákiai Ruzsoly (Kružlová) határában. A Felsővízközi járásban található Halál-völgyben felállított alkotásról az Új Szó számolt be: az emléktáblát összetörték, a talapzatot vörös festékkel fújták össze, nyakába magyar zászlót akasztottak.
A szobor alkotója és tulajdonosa, Slavomír Gibej közölte, hogy feljelentést tett. Állítása szerint a térfigyelő kamera felvételein egy magyar rendszámú jármű is látható.
Talapzat helyett szemétdombra
A vitatott betonszobor már három nappal korábban is látványos politikai akcióhoz vezetett. Október 20-án a parlamenten kívüli Demokraták párt vérfoltokra emlékeztető vörös mintákkal ellátott ponyvával takarta le Konyev alakját. A ma7 tudósítása szerint a párt vállalta a letakarást (az október 23-i akciót egyelőre senki sem vállalta magára), de hangsúlyozta, hogy nem tett kárt a szoborban. Konyev magyarországi és csehszlovákiai szerepére hivatkozva azt közölték:
„A szobrainak a történelem szemétdombján van a helyük, nem pedig talapzaton.”
A Demokraták azt ígérik, hogy választási győzelmük után eltávolítják az emlékművet. Gibej értesítette a rendőrséget, és megvizsgáltatta, okoztak-e kárt a festékkel. Azt mondta: ha nincs károsodás, elfogadja az akciót véleménynyilvánításként, bár kifogásolja, hogy hozzányúltak a magántulajdonához.
A Szlovák Antifasiszta Harcosok Szövetsége mindkét fellépést elítélte. A legutóbbi rongálás után büntetőfeljelentést sürgetett és az emlékhelyek fokozott védelmét. Gibej azzal védi alkotását, hogy az nem Konyev teljes pályafutását dicsőíti, hanem az 1944-es kárpát-duklai hadműveletnek és az ott elesett katonáknak állít emléket.
Putyin nemes ügye
A betonszobrot október 3-án avatták fel. A ceremónián Richard Takáč mezőgazdasági miniszter, Ľuboš Blaha smeres európai parlamenti képviselő, Szergej Andrejev orosz nagykövet és Jaroslav Demian, az antifasiszta szövetség elnöke is részt vett. A rendezvényen a szlovák hadsereg díszőrsége is megjelent.
A Napunk felidézte: Robert Fico és Vlagyimir Putyin már a szlovák miniszterelnök 2025. májusi moszkvai látogatásán beszélt a szoborállításról. Az orosz elnök kifejezetten üdvözölte az elképzelést:
„Ez nemes dolog, hálásak vagyunk érte. Ha bármilyen segítségre lenne szükségük, készen állunk.”
Fico a kezdeményezést az 1944-es hadműveletre emlékező rendezvényekkel kapcsolta össze. Az avatáson az orosz nagykövet neki mondott köszönetet az ötletért. Maga a miniszterelnök azonban betegség miatt távol maradt az avatástól; a Napunk szerint Peter Pellegrini államfő, de még az egyébként a közelben tartózkodó Robert Kaliňák védelmi miniszter sem jelent meg.
Mibű'?
A politikai támogatással ellentétben sokkal kevésbé világos a szoborállítás anyagi háttere. Nem lehet tudni, hogy ki rendelte meg és finanszírozta az alkotást. Az orosz nagykövetség tagadta, hogy hozzájárult volna a költségekhez. Az antifasiszta szövetség és a község sem vállalja a felelősséget a finanszírozásért. A polgármester azt mondta: a település az elhelyezést engedélyezte, pénzt nem adott. A szövetség részéről önkéntes adománygyűjtést emlegettek, részleteket azonban nem ismertettek.
Gibej később saját kezdeményezésének nevezte a szobrot. Állítása szerint nem a kormány, az antifasiszta szövetség vagy az oroszok megrendelésére dolgozott. Úgy fogalmazott, hogy az anyagköltségeket körülbelül húsz ember adta össze, főként személyes ismerősei. Ő elsősorban a munkájával járult hozzá, a talapzatról más gondoskodott. A teljes költséget nem árulta el, az adományozók nevének nyilvánosságra hozatalát pedig a hozzájárulásukhoz kötötte.
Gibej maga is elismerte Konyev felelősségét a magyar felkelés leverésében. A szoborral azonban – mondta a Postojnak – a nácizmus legyőzésében betöltött szerepét akarta megörökíteni. Állítása szerint alkotásának első ösztönzője a prágai Konyev-szobor 2020-as eltávolítása volt.
Három nap
A vita középpontjában Konyev katonai pályája áll. A második világháborúban az 1. Ukrán Front parancsnokaként részt vett a náci Németország legyőzésében, Csehszlovákia felszabadításában és megszállásában. 1956-ban viszont ő irányította a magyar forradalmat eltipró második szovjet beavatkozást.
A forradalmi események után Hruscsov pártfőtitkár megkérdezte Konyev főparancsnokot, hogy mennyi ideig tartana a status quo helyreállítása Magyarországon. A válasz rövid és tömör volt:
„Három nap. Nincs többre szükség.”
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának összefoglalója szerint a november 4-én megindított Forgószél hadműveletet szolnoki főhadiszállásáról vezette. A támadás célja a Nagy Imre-kormány elmozdítása, a forradalom felszámolása és a Moszkva által támogatott Kádár-kormány hatalomba juttatása volt. A szovjet csapatok először a Magyar Néphadsereg laktanyáit vették körül, ha nem adták meg magukat, azonnali tűzcsapás volt a reakció. A legtöbb helyen nem került sor fegyveres összeütközésre.
Konyev megítélése Csehországban is megváltozott. A szlovák közmédia emlékeztetett rá: Prága 2022-ben visszavonta díszpolgári címét, egyebek mellett az 1956-os beavatkozásban játszott szerepére hivatkozva. A marsall 1961–1962-ben a berlini szovjet erők parancsnoka is volt, a berlini fal felépítésének időszakában.