Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, akadémikus a Kossuth Rádióban, Benyó Rita műsorában arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom után hetven évvel sem alakult ki egységes nemzeti emlékezet, elsősorban a történelmi események politikai szempontú, szelektív bemutatása miatt.
Szerinte az elmúlt évek megemlékezéseiben Mindszenty József és a pesti srácok kerültek előtérbe, miközben Nagy Imre, Bibó István és más szereplők háttérbe szorultak. Hangsúlyozta, hogy Nagy Imrét sem idealizálni, sem démonizálni nem szabad: kommunista múltja és korábbi politikai szerepvállalása mellett el kell ismerni az 1956-os fordulatban tanúsított bátorságát és a koncepciós perben vállalt helytállását. A forradalom sokszínű résztvevőit két alapvető cél kötötte össze: a szovjet csapatok kivonása és a demokratikus többpártrendszer helyreállítása.
Az állambiztonsági iratok tervezett nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban Romsics visszafogott várakozásokat fogalmazott meg, mivel az érintettek jelentős része már nem él,
a feltáruló információk társadalmi hatása pedig attól is függ, kiknek a neve kerül elő.
Saját besúgókkal kapcsolatos tapasztalatait felidézve hangsúlyozta, hogy az egyéni sorsok és a diktatúrához való viszony megítélésénél a személyes körülményeket is figyelembe kell venni.
A történész szerint a fiatalabb nemzedékek demokratikus környezetben szocializálódtak, szélesebb nemzetközi tapasztalatokkal rendelkeznek, és kevésbé befolyásolhatók a hagyományos állami médián keresztül. Úgy értékelte, hogy a 2026. április 12-i választás után felhangzó
„Ruszkik haza!” jelszó elsősorban az Orbán-kormány oroszbarát politikájának elutasítását fejezte ki,
nem közvetlenül az 1956-os történelmi emlékezetből fakadt. A fiataloknak a kormányváltásban is jelentős szerepet tulajdonított.
Magyar Péter új 1956-os múzeum létrehozására tett ígéretével kapcsolatban Romsics arra figyelmeztetett, hogy az intézmény nem válhat egy újabb pártpolitikai emlékezetpolitika eszközévé. A Terror Háza Múzeumot látványvilágában sikeresnek, történelmi tartalmában azonban félrevezetőnek nevezte, mert szerinte a kommunista korszak egészét a terror időszakaként mutatja be, figyelmen kívül hagyva annak különböző szakaszait. Az új múzeum kialakítását ezért független történészszakemberekre bízná, akik a tudományos kutatások eredményeire támaszkodva, a forradalom valamennyi meghatározó szereplőjét és belső ellentmondását bemutatva dolgoznák fel 1956 történetét.