Péterfy-Novák Éva szenvedélyes monológja
Sziasztok, szép jó reggelt kívánok! November másodika van és hétfő.
Szóval az van, hogy olvasva a híreket – nyilván nekem nem nagyon volt időm itt a hétvégén – ezzel foglalkozni; de hát a teljes döbbenet! A teljes döbbenet! Látom egyébként a barátaimat is, hogy csak néznek szerte-széjjel, teljes döbbenettel néznek ki a fejükből, hogy komolyan, a Magyar Művészeti Akadémia, aki köztudottan a fideszes és a Fideszhez hű, politikailag lojális művészeket tartja jó pénzen, az inflációval növelt pénzt kap most is.
Nem értem, gyerekek! Hát ki az, aki érti? Segítsetek már nekem!
Ja, hogy törvényt kellett volna módosítani? És ez rettenetesen nehéz lett volna fél év alatt módosítani, hogy ne így szaladjunk neki egy költségvetésnek? Tényleg? Tényleg? Tehát nem volt senki, aki ezt mondjuk benyújtotta volna, vagy aki ennek neki mert volna menni?
Ehelyett most úgy teszünk, mintha ez nem volna fontos?
Minimum, hogy kiáll, kiáll az, aki ezt a költségvetést benyújtotta és azt mondja: elnézést kérek azoktól a művészektől, akik eddig éhkoppon lettek tartva, mert ellent mertek mondani az elmúlt tizenhat évben politikailag. Tehát, igen, ne az számítson, hogy ki a lojális! Politikai lojalitás számít egy művészeti pénzelosztásban? Az MMA-sok mindig, annyi pénzt kaptak, gyerekek, hogy rossz volt nézni!
És nem irigység beszél belőlem, hanem az, hogy közben óriási művészek semmit nem kaptak.
Tehát ez szerintetek rendszerváltozás? Tényleg menjetek már a francba!
Tehát halló! Azonnal álljon ki valaki és adjon erre magyarázatot, azonnal! És nem is tudom, hogy ti hogy gondoljátok ezt; én elhiszem, hogy nagyon-nagyon sok embert ez nem érint, de nagyon sokat igen!
Úgyhogy legyünk légy szíves támogatóak azokkal a művészekkel, akik eddig is ki merték nyitni a szájukat; és remélem, hogy ezután is ki merik nyitni a szájukat; mert olyan nincs, hogy ha itt hiba történik, vagy hibáznak, vagy ilyen méltatlan költségvetés kerül beadásra,
akkor itt nem ordít mindenki,
hogy halló, ez így nagyon nincs jól!