A közösségi médiában mindig hiperaktív miniszterelnök négy napig köpni-nyelni nem tudott arra a hírre, amit a jobboldalisággal kevésbé vádolható Wall Street Journal szellőztetett meg, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Oroszország támogathatja Orbán Viktort, hogy ő legyen az ENSZ következő főtitkára.

Legyünk őszinték: önmagában az a tény, hogy Orbán neve ebben az összefüggésben felmerült, egyedülálló a magyar politikatörténetben.

Óriási megtiszteltetés nem is igazán Orbánnak Viktornak, hanem az országnak, hogy a volt miniszterelnök lehet az a konszenzusos jelölt, aki az ENSZ élére állhat.

Minden bizonnyal azért merült fel a neve, mert alkalmasnak tartják arra, hogy nekiálljon annak a halaszthatatlan feladatnak, ami abból áll, hogy olyan reformokat indítson el, amik alkalmassá teszik a világszervezetet arra, hogy további nyolcvan éven keresztül kiszolgálja az igencsak megváltozott világot. Hogy az ENSZ újra érdemben tudjon reagálni a világ konfliktusaira.

Értem én, hogy mindez óriási presztízs- és politikai veszteség a Tisza párt és személyesen Magyar Péter számára. Egyrészt mert azt bizonyítja, hogy Orbán teljesítményét a szuperhatalmak milyen nagyra értékelik, másrészt mert Orbán “kiemelése” a belpolitika mocsarából, megfosztja őket attól az összecementező erőtől, ami egyben tartja őket. Ilyen ellenségkép híján egy ilyen kevés kohéziós erővel bíró, ennyire heterogén csapatot rendkívül nehéz lesz egyben tartani.

Magyar Péter miniszterelnökben napokig dúlt a belső küzdelem.

Vívódott rendesen azon, hogy kommentálja-e a hírt? Posztoljon? Megszólaljon? Addig dilemmázott, mire akkora lett benne a feszültség, hogy nem tudott uralkodni magán és kormányának prágai látogatása után, a sajtótájékoztatón kibukott belőle egy pontosan olyan szóáradat, mintha éppen valamelyik végeláthatatlan hosszúsági napirend előtti felszólalásában szidalmazta volna poltikai ellenfeleit és az ellenzékét.

Magyarul egyáltalán nem volt képes az alkalomhoz méltóan, legalább külföldi partnerére tekintettel esetleg röviden, tényszerűen válaszolni.

A jövőben alaposan meg fogja gondolni minden külföldi politikus, hogy kiteszi-e magát egy ilyen monológnak.

A civilizált világban ugyanis senki nem beszél így az elődjéről. Nem sérti meg a hivatalt és a magyar választópolgárokat, akik négyszer tisztelték meg kétharmados felhatalmazással Orbán Viktort! Nem beszélve az őt támogató, a benne gondolkozó szuperhatalmakról.

Hogy mi lesz az ENSZ-ben azt nem tudni. Az viszont biztos, hogy önmagában már az nagy dolog, hogy felmerült, hogy Orbán Viktor egy ilyen nemzetközi szervezet vezetője legyen.

Ezt nem fogja senki sem elvenni tőle, és ezért reagált mind a kormánypárt, mind a kormánypárti média ilyen hisztérikusan.

#NapiMari 26