Magyarország 2027. évi központi költségvetéséről
[1] Az igazságosság és a fejlődés költségvetése
[2] 2026-ban egy romokban heverő országot örökölt meg az új kormány. Gazdaságilag, társadalmilag és morálisan is mélypontra került Magyarország. 2027 az ország újjáépítésének első teljes éve.
[3] A 2027. évi központi költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése. Ez az első költségvetés, amelyet a 2026-ban megválasztott Országgyűlés és az új kormány az első sortól az utolsóig maga alakított ki. Arra a kérdésre keresi a választ: hogyan lehet egyszerre rendbe tenni az ország pénzügyeit és jobb életet biztosítani azoknak, akiket a legtovább hagytak magukra. A költségvetés két alapelvre épül, amelyek minden fejezetén végigvonulnak. Az egyik alapelv az igazságosság: a közös terhekből mindenki teherbíró képességének arányában vegye ki a részét, a közös forrásokból pedig elsőként azok részesüljenek, akiket az elmúlt években méltatlanul elhanyagoltak. A másik alapelv a fejlődés: újraindul a gazdasági növekedés, és helyreáll a közpénzügyek egyensúlya. A két elv nem egymás rovására, hanem egymást erősítve valósul meg. A fejlődés növeli azt, ami elosztható, az igazságosság pedig mindenkinek esélyt ad arra, hogy részesüljön a fejlődés eredményeiből.
[4] A fejlődés újraindítására azért van szükség, mert a kormány rendkívül nehéz gazdasági és költségvetési helyzetet örökölt. A Pénzügyminisztérium átvilágítása szerint kormányváltás és kormányzati intézkedések nélkül a 2026. évi hiány elérte volna a bruttó hazai termék 8,3 százalékát. A gazdaság évek óta stagnált, a magyar vállalkozások és családok az előző kormány politikai döntései miatt nem juthattak hozzá a Magyarországnak járó uniós forrásokhoz, a költségvetés GDP arányos kamatkiadása pedig az Európai Unióban a legmagasabb volt. Az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátórendszer fejlesztése helyett a közpénz jelentős része túlárazott, felesleges és pazarló kiadásokra jutott. Az új kormány hivatalba lépése után néhány hónap alatt érdemben javított az örökölt helyzeten, a hitelesség és az átláthatóság érdekében új költségvetést készített, amelyben már nem a választások utáni várható hiány, hanem 7,5 százalékra mérsékelt hiánycél szerepelt.
[5] Az igazságosság első eleme, hogy többet kapnak azok, akik a munkájukból élnek, és azok, akiket az elmúlt években méltatlanul elhanyagoltak. A múltban az egykulcsos adórendszer a magas jövedelműeknek kedvezett, miközben az alacsony keresetűek bérét az első forinttól ugyanakkora adókulcs terhelte, mint a legmagasabb jövedelmekét. Ezen változtat a minimálbér kétszereséig érvényesülő adócsökkentés, amely az alacsony és közepes keresetűek nettó bérét növeli. A minimálbéren dolgozók nettó bére mintegy 9 százalékkal, évente 240 ezer forinttal emelkedik. A nyugdíjminimumot és a családi pótlékot az előző kormányok 2008 óta nem emelték. 2027-ben a nyugdíjminimum havi 28 500 forintról 120 000 forintra, több mint a négyszeresére emelkedik, a családi pótlék összege pedig megduplázódik, ami több mint egymillió családot és 1,7 millió gyermeket érint. 2027. január 1-jétől emelkednek a legalacsonyabb nyugellátások, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai és az időskorúak járadéka is, ami összesen mintegy 700 ezer embert érint. Elindul a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsője, amely mintegy 2,2 millió nyugdíjas számára nyújt további támogatást.
[6] Az igazságosság második eleme a biztonság: a nyugdíjasok és a családok legfontosabb támogatásai megmaradnak. Megmarad a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj már bevezetett egyheti összege. A rezsivédelem a megemelkedett energiaárak mellett is változatlan formában fennmarad, így a világpiaci áremelkedés terhe nem a családokra hárul. A személyi jövedelemadó-kedvezmények változatlan összeggel élnek tovább, az adómentességek esetében bevezetésre kerülő felső korlát pedig csak a havi 1 millió forint feletti jövedelmeket érinti, így a támogatás célzottabban jut el azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.
[7] Az igazságosság harmadik eleme a mindenkit egyformán szolgáló közszolgáltatások megerősítése. Az előző kormány az alapvető szolgáltatások, mint az egészségügy, az oktatás és a közlekedés fejlesztése helyett saját klientúráját támogatta. Ezzel szemben 2027-ben az egészségügy kiadásai 510 milliárd forinttal emelkednek, és bővül az önkormányzatok támogatása. Az egészségügyi szakdolgozók, a szociális dolgozók, a köznevelésben és a szakképzésben a nevelő oktató munkát segítők, továbbá a rendvédelemben dolgozók bruttó bére 15 százalékkal, a közművelődésben dolgozóké 10 százalékkal emelkedik. A közszolgáltatásokban dolgozó több mint 600 ezer munkavállaló béremelésére 2027-ben összesen 677 milliárd forint jut. Az adócsökkentés hatásával együtt a szociális ágazatban, a köznevelésben és a szakképzésben a nevelő-oktató munkát segítőknél, az egészségügyi szakdolgozóknál és a rendvédelmi igazgatásban dolgozóknál a nettó bérek emelkedése eléri a 17–23 százalékot. További jelentős lépésekkel folytatódik a pedagógusok és az igazságszolgáltatásban dolgozók bérrendezése is. Többletforrás jut emellett a gyermekvédelemre és a fogyatékosságügyre.
[8] Az igazságosság negyedik eleme az igazságos közteherviselés. Az ország pénzügyeinek rendbetétele elkerülhetetlen, de egyáltalán nem mindegy, hogy kinek a vállára kerülnek a többletterhek. Az adóintézkedések mintegy 930 milliárd forint többletbevételt hoznak, amelynek közel háromnegyede az igazságosabb közteherviselést és az adózási kiskapuk bezárását szolgálja; a munkát terhelő adók csökkentésével együtt a nettó hiánycsökkentő hatás mintegy 665 milliárd forint. Miközben a munkát terhelő adók csökkennek, a legnagyobb teherbíró képességgel rendelkezők nagyobb mértékben járulnak hozzá a közös terhekhez. Az új vagyonadó az egymilliárd forintot meghaladó vagyonok tulajdonosait kötelezi arányos hozzájárulásra. A vagyonadó mintegy 15 ezer, a legnagyobb vagyonnal rendelkező adózót érint, a magyar háztartások kevesebb mint 1 százalékát, vagyis csak a leggazdagabbakat. A társasági adó, amely eddig az Európai Unióban a legalacsonyabb mértékű volt, a nagyvállalati körben a globális minimumadó szintjéhez igazodik. Emellett szűkülnek a kedvezmények és az adóelkerülési lehetőségek, a közép- és nagyvállalatok által fizetett innovációs járulék pedig emelkedik. Emelkedik a bányajáradék és a vízkészletjárulék, így a természeti erőforrások használói is nagyobb mértékben járulnak hozzá a közös terhekhez. Bevezetésre kerül a szén-dioxid-adó. A cégautóadónál korlátozódik a levonás lehetősége, és nagyobb teher hárul a nagy teljesítményű autókra. Alacsonyabb kulccsal ismét bevezetésre kerül a reklámadó, népegészségügyi okokból pedig emelkedik a dohánytermékek és az alkoholtermékek jövedéki adója, valamint a népegészségügyi termékadó. A vállalkozások cserébe kiszámítható szabályokat, versenysemleges környezetet és hozzáférést kapnak a megnyíló uniós fejlesztési forrásokhoz.
[9] Az igazságosság ötödik eleme, hogy az állam önmagán kezdi a felelős gazdálkodást és a pazarlás felszámolását: a hiánycsökkentés terhét elsősorban maga az állam viseli. A 2026. évi költségvetés módosítása már mintegy 700 milliárd forinttal csökkentette a pazarló, túlárazott és felesleges kiadásokat. Ezek a megtakarítások tartósan beépülnek a 2027. évi költségvetésbe, és tovább bővülnek. 2027-ben az intézkedések együttes hatása eléri a bruttó hazai termék 1,5 százalékát. Minden fejezetgazdának és minden intézménynek takarékosan kell gazdálkodnia, és folytatódik a korábbi szerződések átvilágítása, módosítása, illetve – ahol a túlárazás és a pazarlás megszüntetése megkívánja – felmondása. A közmédia költségvetési támogatása mintegy 60 milliárd forinttal csökken. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok reformja helyreállítja az állami vagyon átlátható kezelését és a közpénzek feletti kontrollt. Ezek a lépések nem a magyar emberektől vesznek el, hanem attól a rendszertől, amely a közpénzt kevesek gazdagodására használta.
[10] A fejlődés középpontjában a gazdasági növekedés helyreállítása áll. Négy év stagnálás után, amikor a gazdaság az előző kormányzati ciklus alatt mindössze 1,2 százalékkal nőtt, a gazdasági növekedés 2026-ban 1,7 százalékra, 2027-ben 2,4 százalékra gyorsul. A növekedést elsősorban a beruházások hajtják, amelyek az uniós források felhasználásának köszönhetően 5,7 százalékkal bővülnek. Az élénkülő külpiaci kereslet nyomán az export 4,4 százalékkal, a háztartások fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nő. A bruttó átlagkereset 5,6 százalékkal, a nettó átlagkereset – a minimálbér kétszereséig érvényesülő adócsökkentés hatására – 6,3 százalékkal emelkedik, így a munkából élők vásárlóereje tovább javul. Az infláció 2027-ben az árrésstop kivezetésének hatását is figyelembe véve – 3 százalék körül alakulhat, ami megfelel a jegybanki célnak. A költségvetés reális, óvatos makrogazdasági pályára épül, így a külső környezet bizonytalanságai mellett is megalapozott.
[11] A fejlődés fontos forrása az európai uniós támogatások teljes körű lehívása. Az előző kormány saját politikai érdekeit az ország érdekei elé helyezte, és nem volt hajlandó teljesíteni a jogállamisági és antikorrupciós feltételeket. Ennek árát nem a kormány fizette meg, hanem az ország. A magyar vállalkozások és családok éveken át nem juthattak hozzá azokhoz a fejlesztési forrásokhoz, amelyek más tagállamokban a beruházásokat, a munkahelyteremtést és a közszolgáltatások fejlesztését finanszírozták. Az új kormány 2026 májusában megállapodott az Európai Bizottsággal a befagyasztott források, köztük a helyreállítási források felszabadításáról. 2027-ben az uniós forrásból megvalósuló fejlesztések felhalmozási célú kiadásai csaknem 930 milliárd forinttal emelkednek, amelyhez a költségvetés biztosítja a szükséges önrészt. Az uniós programok prioritásainak újragondolásával több hazai költségvetésből tervezett kiadás uniós forrásból valósul meg, ami 49 milliárd forinttal javítja a kormányzati szektor egyenlegét. A vissza nem térítendő uniós támogatások a hiány növelése nélkül teremtenek keresletet és beruházást, és tartósan javítják a gazdaság versenyképességét.
[12] A fejlődés második kiemelkedő fontosságú feltétele a kiszámítható, átlátható és versenysemleges vállalkozási környezet. A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) ismét széles körben elérhetővé válik, mellékállásban és nyugdíjasként is, így a kisvállalkozók újra egyszerű és kiszámítható adózási lehetőséget kapnak. A vállalkozások fejlesztésének támogatása nem szűnik meg, hanem forrást vált és hatékonyabbá válik. A hazai költségvetésből finanszírozott programok helyét fokozatosan az uniós forrásokból finanszírozott új programok veszik át, így a vállalatok támogatása nem a magyar költségvetést terheli, a felszabaduló hazai források pedig a családokat, a nyugdíjasokat és a közszolgáltatásokat szolgálhatják. Az állami támogatás csak ott jelenik meg, ahol a piac nem képes hatékony finanszírozást biztosítani, így nem torzítja a versenyt. Az állami beruházások felülvizsgálata alapján a nem kellően megalapozott vagy indokolatlanul drága beruházások szűkebb körben vagy későbbi ütemezéssel valósulnak meg, így a közpénz a valóban hasznos fejlesztésekre jut. A jogállamiság helyreállítása és a közpénzek átlátható felhasználása a befektetők bizalmát is erősíti.
[13] A közpénzügyek rendbetétele a tartós növekedés alapját teremti meg. Az előző években bebizonyosodott, hogy a pazarló és észszerűtlen kiadások nem gyorsítják, hanem fékezik a gazdaság növekedését. Ezzel szemben a felelős közpénzügyi gazdálkodás stabil keretet teremt az egész gazdaság számára. A kormány elsősorban az állam saját működésén és a rosszul célzott támogatásokon takarékoskodik, így a megtakarítás nagyobbik része a kiadási oldalon keletkezik. Ez az út egyszerre csökkenti a hiányt és erősíti a gazdaságot. A feltételek is kedvezőek: élénkülnek az exportpiacaink, a hazahozott uniós források új beruházásokat indítanak, a csökkenő hiány pedig mérsékli a kamatterheket.
[14] Az igazságosság és a fejlődés együtt teszi lehetővé a hiány tartós csökkentését. A 2027. évi költségvetés a bruttó hazai termék 4,9 százalékának megfelelő hiánnyal számol, a 2026. évi 7,5 százalékkal szemben. A hiány csökkenéséhez hozzájárul, hogy a 2026. évi, nagyrészt a 3 választásokat megelőzően hozott egyszeri kiadások a következő évben már nem jelentkeznek. A tartós javuláshoz azonban önmagában ez nem elegendő, ahhoz a közteherviselést igazságosabbá tevő bevételi és a pazarlást felszámoló kiadási intézkedések is szükségesek. A hiány 2,6 százalékpontos csökkenéséből így 1,4 százalékpont az egyszeri tételek kiesésének, 1,2 százalékpont a tartós intézkedéseknek köszönhető. A hiánycél a kedvezőtlen fejlemények ellensúlyozására a GDP 0,3 százalékának megfelelő tartalékot is tartalmaz.
[15] A költségvetés megfordítja az államadósság-ráta három éve tartó emelkedését, és ismét csökkenő pályára állítja, ami a nemzedékek közötti igazságosság követelménye. 2027-ben az adósságráta a 2026 végére várt 77,5 százalékról 77,2 százalékra mérséklődik, és a hiány fokozatos csökkentésével a következő években is tovább mérséklődik. A magas államadósság nem elvont pénzügyi kérdés. A kamatkiadások olyan forrásokat kötnek le, amelyek az egészségügyre, az oktatásra vagy a nyugdíjakra juthatnának, az adósság terhe pedig a következő nemzedékekre hárul. A felelős költségvetési politika ezért nemcsak a ma élők, hanem a következő nemzedékek iránti felelősség kifejezése is.
[16] A fejlődés hosszabb távú záloga az euró bevezetése. A kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra megteremtse az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételeit. Ennek előfeltétele a hiány tartós csökkentése. Az euró kiszámíthatóságot és alacsonyabb kamatokat hoz a családok, a vállalkozások és az állam számára egyaránt: olcsóbb lakáshitelt, kedvezőbb vállalati finanszírozást és kisebb kamatterhet. Magyarország GDP-arányos kamatkiadása az elmúlt időszakban az Európai Unióban a legmagasabb volt. Ha a magyar állam 2020 és 2025 között a kelet-közép-európai euróövezeti országokéhoz hasonló kamatszinten finanszírozhatta volna magát, mintegy 9200 milliárd forintot takaríthatott volna meg – többet, mint amennyit az ország 2024-ben az oktatásra és az egészségügyre együttesen fordított.
[17] A 2027. évi költségvetés egy új irány első lépése. Olyan Magyarország felé vezet, ahol a munka többet ér, a nyugdíjasok és a családok biztonságban élnek, a közpénz a közjót szolgálja, és a fejlődés eredményei mindenkihez eljutnak.
[18] A hiteles költségvetési politika reális tervezést és átlátható végrehajtást követel meg. Ezért az előző kormány gyakorlatával szakítva a kormány a költségvetést október végén, a tervévhez időben lényegesen közelebb nyújtja be. Ennek következtében a következő év költségvetése frissebb makrogazdasági előrejelzésekre és a tárgyévi végrehajtás részletes adataira támaszkodhat.
[19] Mindezekre tekintettel az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2027. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:
Magyarország 2027. évi központi költségvetéséről