TÖRTÉNELMI LÉPÉS: A TISZA-KORMÁNY MEGNYITOTTA AZ ÜGYNÖKAKTÁKAT. EZEK A FŐBB KÖVETKEZMÉNYEI. 36 év után nyilvánosak az előző rendszerben ügynökként beszervezettek adatai. Magyar Péter egy egész délelőttös közvetítésben adott nagy hangsúlyt ennek a lépésnek. Milyen politikai következményei lehetnek ennek? #ötpontban
1. A RENDSZERVÁLTÁS MEGKÉSETT LÉPÉSE. Egy nagyszabású sajtóesemény keretében nyitotta meg az úgynevezett ügynökaktákat a Tisza-kormány. Az eseményen a miniszterelnök mellett két miniszter is részt vett: Tarr Zoltán, illetve Ruff Bálint, akinek régóta szívügye ez a kérdés. Az esemény keretében aktiválták az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának honlapját, a nyitottaktak.hu oldalt, amelyen több tízezer egykori ügynök adatai kereshetőek. Magyar Péter ezt a “rendszerváltás megkésett lépéseként” jellemezte, hiszen az előző kormányok és parlamentek egyike sem támogatta az akták nyilvánosságát. Így aztán a Tisza beépítette a saját maga által kínált rendszerváltásba.
2. SZEMÉLYES CSALÓDÁSOK. A most aktivált oldalon háromféle dokumentumtípus elérhető: a 6-os kartonok, a B-naplók (beszervezési naplók) és a H-adattárak (hálózati adattárak). A bővebb információt tartalmazó beszervezési-dossziék (ezek a B-dossziék) tartalma február 25-ig kerül nyilvánosságra. Bárki szabadon rákereshet bárkinek a nevére. Maga az aktanyilvánosság nem hozhat már olyan katarzist, mint 1989 környékén hozott volna, az érintettek ugyanis a tevékenység jellegéből fakadóan vagy jellemzően 60 év felettiek vagy már elhunytak. Ezzel együtt is lesznek olyanok, akik most döbbennek rá, hogy a családjukban vagy az ismeretségi körükben volt olyan rokon, barát, ismerős, aki elhallgatott valamit. Magyar Péter ezt hangsúlyozta is a tájékoztatón, hogy lesznek családok, amelyek rosszul fogják érezni magukat az akták által feltárt információk miatt, és csalódhatnak egy-egy élő vagy elhunyt ismerősükben, rokonukban.
3. EMLÉKEZETPOLITIKAI DIMENZIÓ. Az aktanyilvánosságnak lesz egy olyan emlékezetpolitikai dimenziója, amely alapján jobban megértjük majd a rendszerváltás előtti és utáni időszakot. Kiderülhet az is, hogy a rendszerváltás utáni politikusok vagy a közéletben mozgó személyek közül kinek volt ügynökmúltja. Többet megtudhatunk a rendszerváltás utáni “spontán privatizáció” hátteréről, ha megismerjük, hogy a gazdasági életet, milyen egykori ügynökök mozgatták. Ezeknek a sztoriknak a feltárása, összerakása a következő hetekben, hónapokban történhet meg, és egyelőre nem tudjuk, kiket hogyan talál el.
(...)