Az Önkényes Mérvadó adásában Magyar Dávid, Puzsér Róbert és Horváth Oszkár a mesterséges intelligencia gyors fejlődésének lehetséges biztonsági kockázatairól beszélgetett. A műsorban egy állítólagos AI-incidensből kiindulva azt vitatták meg, hogy az egyre önállóbban működő ágensek miként találhatnak meg kerülőutakat egy feladat végrehajtásához, és mennyire maradhat emberi ellenőrzés alatt a technológia. A résztvevők súlyos, akár kritikus infrastruktúrákat érintő forgatókönyveket is felvetettek, és az ukrajnai háborúban alkalmazott autonóm drónokat hozták példaként arra, hogy
a mesterséges intelligencia katonai felhasználása már jelenleg is komoly etikai és biztonsági kérdéseket vet fel.
A második témát a gyermekvédelem megerősítéséről benyújtott törvényjavaslat adta, amely a műsorban ismertetettek szerint a tízmilliárd forintos gyermekvédelmi krízisprogramhoz kapcsolódik. A tervezet a pornográf és életkorhoz nem megfelelő szexuális tartalmakkal, a gyermekek szexuális kizsákmányolásával és bántalmazásával, valamint a testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődést súlyosan veszélyeztető tartalmakkal szembeni fellépést helyezi előtérbe. A műsor résztvevői alapvetően támogathatónak tartották a gyermekek védelmének célját, ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy a szabályozás megítélése nagyban függ majd annak gyakorlati alkalmazásától.
Ehhez kapcsolódva külön vita alakult ki az utcai, félelemkeltő politikai plakátok korlátozásáról és az állami kommunikáció szerepéről. Puzsér azt az álláspontot képviselte, hogy az államnak általában ki kellene vonulnia a politikai agitációból, és közpénzből nem kellene a mindenkori kormány teljesítményét reklámozni. A résztvevők a közmédia létjogosultságáról már eltérően vélekedtek: az egyik álláspont szerint a magyar tapasztalat azt mutatja, hogy a politikai hatalom rendre saját kommunikációs eszközeként használja, míg a másik szerint megfelelő fékekkel, átláthatósággal és társadalmi kontrollal
szükség van olyan közszolgálati tartalmakra, amelyeket a piac önmagában nem feltétlenül biztosítana.
Az adás harmadik nagy közéleti témája Ligeti Miklós alkotmánybíróvá választása volt. Ligeti korábban az Alkotmánybíróság „újragondolását és újraépítését” nevezte fontos feladatnak, és úgy értékelte, hogy a testület az elmúlt időszakban több esetben gyenge jogállami kontrollt gyakorolt.
A műsorban vita bontakozott ki arról, hogy a Transparency International korábbi jogi igazgatója alkotmánybíróként vagy a korrupcióellenes munkában tud-e nagyobb közhasznot hajtani. Puzsér úgy vélte, Ligeti kinevezésével kiesik az elszámoltatást felügyelő civil kontroll egyik meghatározó szereplője, míg Magyar Dávid arra helyezte a hangsúlyt, hogy egy kétharmados parlamenti többség mellett
különösen fontos lehet egy független szemléletű alkotmánybíró.
Abban közeledtek az álláspontok, hogy Ligeti korrupcióellenes munkája hiányozni fog, miközben alkotmánybíróként más típusú intézményi kontrollt gyakorolhat.