Sikeresen lezárult a Budapest–Belgrád vasútvonal eddigi legátfogóbb próbája: a vonatok órákon keresztül a tervezett nappali csúcsmenetrend szerint közlekedtek, egyelőre utasok nélkül. A biztonságkritikus vonatbefolyásoló rendszer 160 kilométeres óránkénti sebességnél is jól működött, az utastájékoztató rendszerekkel azonban továbbra is komoly problémák vannak – írja Vitézy Dávid.
A szombatról vasárnapra virradó éjszakán már gyakorlatilag a leendő személyforgalmat modellezték a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszán. A szerelvények órákon keresztül a tervezett nappali csúcsidős menetrendet követték, a szakemberek pedig különböző zavarhelyzeteket és azok kezelését is vizsgálták. A próba alapvetően rendben zajlott. A vasútvonal átadásának egyik legfontosabb feltétele, a 160 kilométeres óránkénti közlekedés biztonságát garantáló vonatbefolyásoló rendszer is megfelelően működött.
A minőséget ellenőrizni, az utast tájékoztatni
Ez azonban még nem jelenti a személyforgalom automatikus megindítását. A teszt eredményeit a következő napokban a MÁV szakemberei, a magyar közlekedési hatóságok és a független TÜV minőségbiztosító vállalat is kiértékeli. A végső engedélyezésről csak ezt követően születhet döntés. A próba egy egyértelmű hiányosságot is feltárt: az utastájékoztató rendszerek működése nem volt kielégítő, ezért azokat a kivitelezőnek még javítania kell.
A MÁV korábban azt közölte, hogy nincs politikailag meghatározott átadási céldátum: a 160 kilométeres óránkénti személyforgalom megindítása a vonatbefolyásoló rendszer sikeres üzembe helyezésétől és a független TÜV-vizsgálat eredményétől függ. Vitézy hangsúlyozta: a személyszállítás csak akkor indulhat el, ha minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy semmi nem veszélyezteti az utasok biztonságát. A miniszter szerint ezért zajlanak már nyár óta az alapos tesztek a vonalon:
„Abban hiszünk, hogy az utasokat tájékoztatni kell, nem pedig titkolózni előttük.”