A budapesti orosz nagykövetség posztban elemezte a magyar és az ukrán vezetés közötti tárgyalásokat. Az oroszok szerint az ukránok nem jutottak túl az ígéreteken és a szavakon, csak húzzák az időt, hogy – szerintük – Brüsszel rábírja Budapestet a megalkulvásra.
Az orosz nagykövetség szerint a magyarországi kormányváltás óta Kijev igyekszik azt a képet kialakítani, hogy enyhülés következett be a magyar–ukrán kapcsolatokban. A képviselet azt állította, hogy az ukrán vezetés ennek részeként az ukrán és a magyar nép történelmi közelségét is hangsúlyozza, közös elemként az „imperiális Oroszországgal” és a „szovjet totalitarizmussal” szembeni ellenállást említve. A nagykövetség ezt „újabb példának” nevezte a szerinte Kijevre jellemző mítoszteremtésre, és úgy fogalmazott, hogy a „propagandisztikus köd” elfedi a kétoldalú kapcsolatok valódi problémáját, a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyzetét.
Az orosz képviselet szerint ezen a területen Kijev lépései „egyelőre nem jutottak túl a szavakon, az ígéreteken vagy a szimbolikus engedményeken”.
A nagykövetség kifogásolta, hogy nem hozták nyilvánosságra a Budapest és Kijev között az elmúlt hónapokban létrejött megállapodások részleteit. Külön kitért az ukrán nagykövetség diplomáciai jegyzékére, amely állítása szerint a korábbi magyar kormány által megfogalmazott 11 követelés teljesítésével kapcsolatos ukrán vállalásokat tartalmazhatta, valamint az ukrán nemzeti kisebbségi cselekvési terv magyar kezdeményezésre bekerült módosításaira. A közlemény szerint ezek végrehajtását Budapest az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló újabb tárgyalási fejezetek megnyitásához kapcsolta.
A nagykövetség azt állította, hogy az ukrán hatóságok korábban is képesek voltak kibújni a nyilvánosan nem rögzített vállalásaik alól, miközben szerintük tovább folytatták a „teljes ukránosításra” és a nemzeti kisebbségek jogainak korlátozására irányuló politikát. A képviselet úgy vélte, ez az ukrán alkotmány kisebbségi nyelvek fejlődését, használatát és védelmét garantáló rendelkezéseivel is ellentétes.
A közlemény szerint a következő fontos fejleményt azok az ukrán törvényjavaslatok jelenthetik, amelyek elkészítését Kijev szeptemberre ígérte a Magyarországgal kötött oktatási megállapodások végrehajtásához. A nagykövetség úgy fogalmazott: „Meglátjuk, mit fognak tartalmazni azok a törvényjavaslatok”, és azt is, hogyan reagál majd rájuk a Verhovna Rada. Álláspontjuk szerint érdemi változtatások esetén az ukrán parlamentnek több, a kisebbségeket, az államnyelvet és az oktatást szabályozó jogszabályt is módosítania kellene, amelyeket a közlemény „diszkriminatív törvényeknek” nevezett.
Az orosz nagykövetség az Európai Unió szerepét is bírálta. Értékelése szerint az uniós tagsági kritériumok csak deklaratív módon követelik meg a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, miközben Budapest az ukrán kisebbségi vállalások teljesítését az ország európai integrációjához próbálja kötni.
A képviselet azt állította, Kijev „nyilvánvalóan húzza az időt”
abban bízva, hogy brüsszeli támogatással engedményekre késztetheti Magyarországot. A közlemény szerint az egyezségek átláthatóságának hiánya miatt „bármilyen megállapodást lehet úgy beállítani, mintha ez nagy eredmény lenne”.
A nagykövetség végül azt állította, hogy Budapest és Kijev eközben továbbra is „udvariaskodnak egymással”. Ennek példájaként azt hozta fel, hogy a magyar külföldi kulturális intézmények, a Liszt Intézetek programjaiból szerintük „következetesen törlik” a szomszédos országokban élő magyar közösségek helyzetével foglalkozó témákat.