Komoly kormányalakítási nehézségek elé néz Szász-Anhalt az AfD fölényes választási győzelme után. A párt ugyan messze a legtöbb mandátumot szerezte, önálló többsége nincs, miközben a többi parlamenti párt egyelőre kizárja a vele kötendő koalíciót. A Tagesschau szerint a sajátos parlamenti erőviszonyok miatt végül
akár egyetlen átszavazó képviselő döntheti el, hogy az AfD vagy a CDU jelöltje lesz-e a tartomány miniszterelnöke.
Az előzetes eredmények szerint az AfD a szavazatok 43,8 százalékát kapta, amivel 39 mandátumot szerzett a 83 fős tartományi parlamentben. A CDU 17,2, az SPD 9,3, a Zöldek 8,9, a Baloldal 8,6, a BSW pedig 5,3 százalékot ért el. A CDU–SPD–Zöldek együtt mindössze 31 mandátummal rendelkeznek, a Baloldalnak nyolc, a BSW-nek öt képviselője lesz.
Az új kormány megalakulásáig Sven Schulze CDU-s miniszterelnök és kabinetje ügyvezetőként hivatalban marad. Az új Landtagnak legkésőbb október 6-án össze kell ülnie, a miniszterelnök megválasztására ugyanakkor nincs törvényben meghatározott határidő.
A kormányfőválasztás legfeljebb három fordulóból állhat. Az első két fordulóban abszolút többség, vagyis legalább 42 szavazat szükséges. Ha az első forduló eredménytelen, hét napon belül másodikat kell tartani. Ha ekkor sincs győztes, a parlamentnek 14 napon belül döntenie kell arról, feloszlatja-e magát. Ha nem oszlik fel, azonnal következik a harmadik forduló, amelyben már a leadott szavazatok egyszerű többsége is elegendő, a tartózkodásokat pedig nem számítják. Ez teszi különösen bizonytalanná a jelenlegi helyzetet.
Az első forgatókönyv egy AfD vezette kormány.
Az AfD-nek 39 mandátuma van, tehát önmagában nem tudja megválasztani listavezetőjét, Ulrich Siegmundot.
A többi párt klasszikus koalíciót kizárt az AfD-vel, bár Siegmund a választás estéjén – korábbi álláspontját módosítva – már azt mondta, kész kezet nyújtani azoknak a pártoknak, amelyek hajlandók az AfD politikáját megvalósítani.
Az AfD kisebbségi kormányt is megpróbálhat alakítani. Ehhez azonban Siegmund megválasztásakor és később a törvények elfogadásakor is más frakciók szavazataira lenne szüksége. A CDU párthatározatai kizárják az együttműködést az AfD-vel, ahogy az SPD, a Zöldek és a Baloldal is elutasította azt. A harmadik miniszterelnök-választási fordulóban viszont akár egyetlen más frakcióból átszavazó képviselő is elegendő lehet ahhoz, hogy Siegmund több voksot kapjon Schulzénál és miniszterelnökké váljon.
A második forgatókönyv egy CDU vezette kisebbségi kormány. A CDU, az SPD és a Zöldek 31 mandátuma messze van a többségtől. A CDU ugyan kizárja a Baloldallal kötött koalíciót, de ha a Baloldal hajlandó lenne kívülről támogatni a CDU–SPD–Zöldek kormányát és megszavazni Schulzét – vagy egy másik CDU-s jelöltet –, akkor 39 szavazatuk lenne. A Baloldal jelezte, hogy bizonyos feltételekkel elképzelhetőnek tart ilyen megoldást.
Csakhogy ez sem oldaná meg automatikusan a helyzetet: az AfD-nek szintén 39 képviselője van. Ha mindenki a saját táborával szavazna, a harmadik fordulóban 39–39-es patthelyzet alakulhatna ki.
Emiatt Sahra Wagenknecht Szövetségének (BSW) öt képviselője kerülhet döntő helyzetbe.
Claudia Wittig BSW-listavezető a választás estéjén azt mondta, hogy sem Siegmundot, sem Schulzét nem akarják miniszterelnökké választani, miközben egyes ügyekben az AfD-vel való együttműködést sem zárta ki. Ha mind az öt BSW-s tartózkodna, fennmaradhatna a 39–39-es patthelyzet. Ha viszont akár egyetlen BSW-képviselő valamelyik jelölt mellé állna a harmadik fordulóban, az már eldönthetné a miniszterelnök személyét.
A Tagesschau arra is felhívja a figyelmet, hogy a választási győzelem önmagában nem jelent jogi értelemben vett „kormányalakítási megbízást”. Nincs olyan szabály, amely szerint automatikusan a legtöbb szavazatot szerző pártnak kellene kormányt alakítania: végső soron az számít, melyik jelölt képes megszerezni a szükséges parlamenti többséget.
Az elhúzódó patthelyzet végül előrehozott választáshoz is vezethet. Ennek a tartományi alkotmány szerint három útja van: a második sikertelen miniszterelnök-választás után a parlament abszolút többséggel feloszlathatja magát; legalább fél év elteltével kétharmados többséggel is dönthet a feloszlásról – ehhez az erőviszonyok alapján az AfD voksai is kellenének –, illetve egy már megválasztott miniszterelnök elveszített bizalmi szavazása is új választást eredményezhet. Siegmund már a választás estéjén felvetette az új választás lehetőségét, a Tagesschau szerint ezért az sem kizárt, hogy az AfD éppen erre a forgatókönyvre épít.