A HírTV Vezércikk című műsorában Szalai Szilárd műsorvezető Szabó Lászlóval, Dezse Balázzsal és Zila Jánossal értékelte a Tisza-kormány autópálya-koncessziókkal és sportvezetőkkel kapcsolatos terveit.

A vendégek vitatták Magyar Péter és Vitézy Dávid kritikáját a 35 évre kötött autópálya-koncesszióról.

Szabó Lászlóhangsúlyozta, hogy az autópályák állami tulajdonban maradtak, az üzemeltetési jogról nemzetközi eljárásban döntöttek, a koncessziós társaságnak pedig fejlesztéseket – például az M1-es bővítését – is finanszíroznia kell. A műsor résztvevői szerint a kormány nem mutatott be elegendő bizonyítékot arra, hogy a konstrukció összességében indokolatlanul drága lenne; többen politikai szándékot láttak a szerződés felülvizsgálata mögött, és szerintük a magyar nagyvállalatok háttérbe szorításával később külföldi cégek kerülhetnek jobb pozícióba.

A beszélgetés második fő témája az a kormányzati terv volt, amely bizonyos politikai és állami tisztségviselők számára megtiltaná, hogy 500-nál több igazolt sportolóval rendelkező sportszervezetben vezető tisztséget töltsenek be. A leirat szerint a szabály miniszterekre, államtitkárokra, országgyűlési és európai parlamenti képviselőkre, pártelnökökre és más vezetőkre is vonatkozna;

Magyar Péter név szerint Szijjártó Pétert, Kubatov Gábort és Deutsch Tamást említette.

A műsor vendégei a tervezett szabályozást politikai beavatkozásként értelmezték, és alkotmányossági, illetve egyesülési szabadsággal kapcsolatos kérdéseket vetettek fel. Szabó szerint a sportegyesületek alapvetően önszerveződő civil közösségek, ezért aggályos lehet, ha a politika meghatározza, kit választhatnak vezetőjüknek; azt is állította, hogy Szijjártó honvédos szerepére a tervezett szabályozás az ismertetett formájában nem feltétlenül alkalmazható.

A műsor végén a Tisza-kormány külgazdasági irányvonaláról és a kínai beruházásokról beszéltek. A résztvevők a Szlovákiában tárgyalt új autóipari beruházást, illetve egy Spanyolországba kerülő kínai projekt lehetőségét annak jeleként értelmezték, hogy Magyarország veszíthet korábbi befektetési vonzerejéből. Értékelésük szerint az Orbán-kormány keleti és nyugati gazdasági kapcsolatok egyidejű építésére alapozott „konnektivitási” stratégiáját a jelenlegi kabinet erőteljesebb nyugati orientációra cserélte, ami szerintük kockázatot jelenthet a kínai és más keleti beruházások szempontjából. A vendégek arra is hivatkoztak, hogy a német és általában az európai autóipar nehézségekkel küzd, ezért kérdésesnek tartották, milyen beruházási forrásokra építheti hosszabb távon gazdaságpolitikáját a kormány.

+ −