Szeptember 12-én, szombaton tartották az idei kötcsei összejövetelt, a jobboldal hagyományos őszi rendezvényét. Az idei eseményen is felszólalt Orbán Viktor. Bár tavaly nyilvános volt a beszéde, az ideit újra zárt körben, médianyilvánosság nélkül tartották meg.
A Vadhajtások most közölte a teljes beszéd hangfelvételét.
A jobboldal újraszervezése
Orbán Viktor a kötcsei beszédét az április 12-i választási vereségből kiindulva a magyar jobboldal újjászervezésének szentelte. Azt mondta, a vereség „földrengésszerű” volt, és a Fidesznek húsz év után újra meg kell tanulnia, hogyan viselkedjen vesztesként. Saját menetrendje szerint először „a halottakat el kell temetni” – ide sorolta azokat is, akik szerinte elárulták a politikai közösséget –, utána a sebesülteket kell ellátni, fel kell mérni a károkat, majd tervet kell készíteni. Közölte: a júniusi Fidesz-kongresszuson már elemezték a vereség okait, szeptember 17-ig pedig auditokkal világítják át a jobboldalt; ezt egy kétnapos elnökségi ülés zárja le, majd az évértékelőig következik az új politikai terv végrehajtása.
A vereség okairól Orbán azt állította, hogy
külön kell választani a Fidesz 16 éves kormányzásának mérlegét attól, ami közvetlenül a 2026-os választási kudarchoz vezetett.
Érvelése szerint a korrupcióról, luxusról, a Fideszhez kötődő üzletemberekről vagy az ő személyéről szóló bírálatok korábban is jelen voltak, miközben a párt választásokat nyert, ezért ezekkel önmagukban nem magyarázható az idei eredmény. Saját felelősségét is érintve azt mondta: a Fidesz nem találta meg a választ arra, hogyan lehet 16 év kormányzás után, gazdasági növekedés és érzékelhető életszínvonal-javulás nélkül, romló életkörülmények között legyőzni egy korábban nem kormányzó kihívót. Orbán Balázs kampányfőnöknek „nem sikerült” megoldania ezt a feladatot, de hozzátette: végső soron neki, a miniszterelnöknek sem sikerült. A stratégiai üzenet – a veszélyek miatt a biztonság elsődlegessége – szerinte kevésbé bizonyult vonzónak, mint az ellenfél változást és esélyt ígérő ajánlata; emellett taktikai, kommunikációs és digitális-technológiai szinten is alulmaradtak. Következtetése szerint új kampánycsapatot kell építeni, és ezt jóval a következő választás előtt el kell kezdeni.
Új választói generáció
Külön problémaként beszélt az új választói generációról. Orbán szerint az elmúlt másfél évtizedben olyan fiatalok léptek választókorba, akik „telefonalapú gyermekkorban” nőttek fel, kevesebb személyes közösségi tapasztalattal, és politikai elvárásaik is eltérnek a korábbi nemzedékekétől. Úgy vélte, ezek a választók rendszerszintű változást, igazságosabb és gondoskodóbb világot várnak, a Fidesz pedig a kampányban nem értette meg megfelelően ezt a változást, ezért az üzenetei sem jutottak el hozzájuk. Arra figyelmeztette a következő kampánycsapatot, hogy
négy év múlva még nagyobb lesz ennek a generációnak a választói súlya.
A Fidesz előtt álló új politikai feladványt így foglalta össze: „volt kormányzópártként ellenzékből ismét kormányra kell kerülni”.
Orbán ezután azt mérte fel, mi maradt meg az általa korábban felépített „nemzeti rendszerből”. Saját értékelése szerint annak több „védvonala” megszűnt vagy meggyengült: ide sorolta az alkotmányos intézményrendszert, az alapítványokat, kutatóintézeteket és egyetemeket, a jobboldali médiát, a politikusok személyes jogi védelmét és a jobboldal gazdasági hátországát. Az alkotmánybírák egy részét „átállással” vádolta, és kijelentette, hogy egy későbbi jobboldali többség az újonnan kialakított intézményi viszonyokat vissza fogja fordítani. A megmaradt erőforrások között a Fideszt és a Mi Hazánkat, parlamenti és európai parlamenti képviselőiket, az önkormányzatokat, a túlélő médiaműhelyeket, pártalapítványokat, adatbázisokat és a politikai „harcosokat” nevezte meg. Ezekből kiindulva hétlépcsős visszatérési tervet vázolt: romeltakarítás, leltár, a szervezetek stabilizálása, a jobboldali szavazók visszaszerzése, a politikai kezdeményezés visszavétele, társadalmi többség kialakítása, végül ennek választási többséggé alakítása.
Meg fog gyengülni a Tisza-kormány
A jelenlegi kormány helyzetét Orbán rendkívül borúlátóan írta le, egyértelműen saját politikai előrejelzésként. Azt mondta, a Fidesz visszatérésének üteme egyrészt saját szervezeti munkájuktól, másrészt attól függ, bekövetkezik-e és milyen gyorsan a kormány általa feltételezett meggyengülése. Ennek lehetséges sorrendjeként önkormányzati, agrár- és KKV-csődöket, a nyugdíjasok problémáinak súlyosbodását, majd egy „leblokkolt” gazdaságot sorolt fel. Ugyanakkor azt is kijelentette: ha a kormány jól teljesít, beváltja az ígéreteit és kielégíti a választói igényeket, akkor „a kormánynak a helyén kell maradnia”. A gazdasági nehézségeket politikai stratégiája középpontjába állította: saját médiáját és szakértőit arra szólította fel, hogy a kormány kommunikációja helyett az üzemanyagárakról, az agráriumról, az exportáló kis- és középvállalkozásokról és általában a gazdaság állapotáról beszéljenek. Kapitány István gazdasági minisztert és Kármán András pénzügyminisztert személyükben is élesen támadta, előbbit makrogazdasági tapasztalatlansággal, utóbbit gyenge vezetői karakterrel vádolva.
Orbán a Fidesz és a Tisza közötti konfliktust szuverenitási küzdelemként értelmezte.
A jobboldal küldetését a „Nem leszünk gyarmat” jelszóval azonosította, a Tiszát pedig azzal vádolta, hogy szerinte Brüsszel érdekeit hajtja végre, és visszafordítja a korábbi kormány gazdasági és külpolitikai irányát. Bizonyítékként vagy részletes alátámasztás nélkül azt állította, hogy a jelenlegi kormány külföldi szereplőkkel kötött megállapodás alapján számolja fel a „szuverenista” erőket, illetve külföldi tulajdon felé tereli vissza az energia-, bank-, telekommunikációs és más stratégiai ágazatokat. A külpolitikában az előző kormány amerikai, orosz, kínai és türk kapcsolatrendszerének leépítésével vádolta utódait. Saját politikai felosztásában a jobboldalt szuverenista, békepárti és gazdasági semlegességet kereső erőként, ellenfeleit pedig Brüsszelhez igazodó politikai táborként mutatta be. Azt is állította, hogy az európai hadipari átállás Magyarországnak kedvezőtlen, mert a magyar gazdaság kevésbé kapcsolódik azokhoz az ágazatokhoz, amelyekben a német növekedés szerinte a jövőben koncentrálódhat.
A nemzeti ellenállás ideje
Öt hónapnyi ellenzéki szerep után Orbán új politikai szakaszt hirdetett: „Eljött a nemzeti ellenállás ideje. Vége a türelemnek, vége a méltányosságnak, vége minden egyoldalú gesztusnak.” Hangsúlyozta, hogy békés politikai küzdelmet akar, és elutasította az erőszakot. A Fidesz feladatának az általa önkényesnek tartott állami intézkedésekkel szembeni fellépést, az érintettek jogi és közösségi támogatását és az ügyek nyilvánosságának biztosítását nevezte. Különösen élesen beszélt egy általa „ÁVH”-nak nevezett új intézményről: azt állította, hogy az ott döntéseket hozó emberek egy későbbi hatalomváltás után büntetőjogi és pénzügyi felelősséggel tartozhatnak. Ezt követően a jobboldal szervezeti egysége mellett érvelt. A „mozaikellenzék” fogalmát úgy értelmezte, hogy a különböző jobboldali csoportokat három alapelv – a nemzeti szuverenitás, a szabadság és a hagyomány továbbvitele – kapcsolja össze, miközben más kérdésekben megmaradhatnak a különbségek. Saját korábbi vezetői szerepét éppen e különböző csoportok összeillesztéseként írta le, hozzátéve: „Most utoljára nem sikerült.”
A beszéd végén Orbán a Fideszt nevezte a „nemzeti ellenállás vezető erejének”,
ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezt nem kizárólagosságként, hanem felelősségként értelmezi. Azt mondta, támogatni kell mindenkit, aki az általuk önkényesnek tekintett kormányzati működéssel szemben fellép, akár baloldali szereplőket is, miközben a jobboldali csoportok egymás elleni küzdelmét nem szabad erőforrásokkal segíteni. Az őszi feladatokat a „közös ügyek, közös nyelv, kölcsönös lojalitás, egységes nemzeti tábor” megteremtésében, a kormányzati ígéretek számonkérésében és a személyes politikai közösségek újjáépítésében határozta meg. A digitális jelenlétet nélkülözhetetlennek nevezte, de a kampány tanulságaként azt mondta, hogy az online tér nem helyettesítheti a személyes szerveződést. A gazdaság gyors romlására számítva arra készítette fel hallgatóságát, hogy a Fidesznek készen kell állnia arra a pillanatra, amikor a kormánytól elforduló választók ismét alternatívát keresnek. A beszéd egészének központi üzenete így a vereség elemzésének lezárása és a visszatérés megszervezése volt: Orbán szerint a jobboldalnak most saját szervezeteit kell stabilizálnia, vissza kell szereznie politikai kezdeményezőképességét, majd társadalmi és végül választói többséget kell építenie.
Nyitókép forrása: Orbán Viktor Fb