A NATO-főtitkár szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök tisztában van azzal, milyen orosz fellépés vezetne a NATO kollektív védelmi záradékának, az 5. cikknek az aktiválásához. Mark Rutte hangsúlyozta, hogy a szövetség szándékosan nem hozza nyilvánosságra a pontos küszöböt:
„Soha nem fogunk arról beszélni, pontosan mi váltja ki az 5. cikket. Ez a bizonytalanság megvan, és meg is marad.”
Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte az orosz vezetés pontosan érti, hol húzódik ez a határ. A kérdés azután került ismét előtérbe, hogy európai országok Oroszországot tették felelőssé több, NATO-tagállamokat érintő hibrid műveletért és szabotázsakcióért.
A főtitkár szerint a NATO-nak az 5. cikk küszöbét el nem érő orosz műveletekre is rendelkezésére állnak a szükséges válaszlépések. Ezeket nem feltétlenül hozzák nyilvánosságra, és a válasz sem mindig azonos jellegű az eredeti támadással: Rutte szerint a szövetség szimmetrikus és aszimmetrikus eszközöket egyaránt alkalmazhat. Példaként az orosz szankciók kijátszását segítő úgynevezett árnyékflotta elleni fellépést és a kritikus tenger alatti infrastruktúra védelmére indított Baltic Sentry műveletet említette.
A hibrid támadásokat az orosz „kétségbeesés” jelének nevezte,
amit az ukrajnai veszteségekkel és az Ukrajna által Oroszország területén végrehajtott mélységi csapásokkal hozott összefüggésbe.
Rutte közölte, jelenleg nem tart attól, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot: szerinte a szövetség katonai ereje elég nagy ahhoz, hogy Putyin ne próbálkozzon ezzel. Arra figyelmeztetett viszont, hogy ezt az elrettentő képességet két, három vagy öt év múlva is fenn kell tartani, ezért Európának tovább kell növelnie védelmi képességeit. A NATO-főtitkár az amerikai katonai jelenlét esetleges csökkentésével kapcsolatos aggodalmakat is igyekezett mérsékelni, és kijelentette, hogy „egyáltalán nincs kétsége” az Egyesült Államok NATO-szövetségesek iránti támogatásáról.