Az ÖT csatornáján Gulyás István, az M5 korábbi csatornaigazgatója Kóczián Péter műsorában azt mondta, már a róla és műsorairól szóló 444-cikk megjelenésekor számított az eltávolítására, és néhány órával később fel is függesztették, majd elbocsátották. Elmondása szerint kötelezettségszegésre hivatkoztak, mert a kulturális csatorna műsorába napi politikát vitt, ő viszont úgy vélte, az Ez itt a kérdés elsősorban a politika kulturális és társadalmi eredőivel foglalkozott.
Gulyás állítása szerint az új vezetés már korábban is beavatkozott a műsorkészítésbe:
egy ismétlést egy Soros Györgyre tett utalás miatt vetettek le,
egy Bogár Lászlót szerepeltető promóciót pedig azért távolíttattak el, mert Bogárt „nem kívánatos személynek” tekintették. Azt is állította, hogy szóban további szereplők mellőzését kérték tőle.
Gulyás saját tapasztalata alapján úgy értékelte, hogy a 2026-os kormányváltás után „sokkal durvábban befolyásolják” a köztelevízió tartalmát, mint a korábbi, Fideszhez kötődő vezetés idején. Felidézte, hogy az előző vezetéssel is voltak szakmai konfliktusai, ám akkor szerinte lehetősége volt vitatkozni és megindokolni szerkesztői döntéseit; most ehelyett „utasítások hangzottak el”.
Elismerte, hogy az M1 korábbi működésében „nagyon sok propagandisztikus elem” volt,
a jobboldali médiarendszer Orbán-korszakbeli központosítását pedig hibásnak nevezte.
Szerinte a média túlzott kontrollja és egységesítése felszámolja a szükséges sokszínűséget, a közmédia feladata pedig a társadalomban létező különböző álláspontok bemutatása lenne.
A műsorait ért kritikákat Gulyás visszautasította. Azzal érvelt, hogy az Ez itt a kérdésben eltérő világnézetű szereplők is megfordultak, és szerinte félrevezető minden korábbi vendéget valamely politikai „holdudvarhoz” sorolni. Kijelentette, hogy nem tartja elfogadhatónak az Orbán-korszak egészének olyan értelmezését sem, amely szerint az abban dolgozó közmédiásoknak pusztán korábbi szerepvállalásuk miatt ne lehetne helyük a közszolgálatban.
Saját tevékenységéről azt mondta, nem követett el olyat, ami miatt szégyenkeznie kellene.
Egyúttal élesen bírálta a Tisza-kormány által létrehozott vagyonvédelmi és vagyonvisszaszerzési hivatalt is: attól tart, hogy az új intézmény jogkörei visszaélésekhez és emberek nyilvános meghurcolásához vezethetnek. Magyar Péter politikájával kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök 2024 óta több kérdésben egymásnak ellentmondó állításokat tett, ezért szerinte a kormány demokratikus működéséről szóló ígéretek megvalósulását még ki kell várni.
Gulyás összességében szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy 2030-ig valóban a társadalom egészét szolgáló közmédia jöhet létre. Szerinte a jelenlegi vezetés átmeneti szerepet tölt be, „takarítja az utat” az ősszel érkező új vezetők előtt, és további személycserékre számít. Saját visszatérését a közmédiába illúziónak nevezte: azt mondta, maga az intézményi struktúra nem hiányzik neki, az M5-nél kialakult szakmai közösség viszont igen. A média jövőjét egyre inkább a podcastokban és más online formátumokban látja, amelyek szerinte lehetőséget teremtenek hosszú, érdemi és egymással vitázó álláspontokat bemutató beszélgetésekre.