Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a friss PISA-eredmények azt mutatják, hogy Magyarország leszakadóban van a környező országokhoz képest. A romlás egyik fő okát a közösségi média túlzott használatában és az olvasási szokások megváltozásában látja, de szerinte a korábbi magyar oktatási rendszer erős központi kontrollja is felerősítette a problémákat. Úgy vélte, az iskolai autonómia hiánya csökkentette az intézmények képességét arra, hogy helyben reagáljanak a nehézségekre.
A PISA-adatokból azt is kiemelte, hogy világszerte
a kedvező családi hátterű tanulók körében különösen jelentős a teljesítményromlás,
amit részben a közösségi média hatásával hozott összefüggésbe.
A miniszter szerint félrevezető a lexikális tudás és a kompetenciafejlesztés szembeállítása: a tényismeretre szükség van, de túlzsúfolt tananyag mellett kevés idő marad az összefüggések megértésére és a gondolkodásra. Az angol oktatás egyik fontos eredményének azt tartja, hogy nagy hangsúlyt helyeztek a szövegértésre. Magyarországon ezt szerinte az alsó tagozat után is folytatni kellene, beleértve a matematika- és fizikaórákat. Lannert a szülők szerepét is meghatározónak nevezte: azt mondta, már kisgyermekkorban korlátozni kell a digitális eszközök használatát,
több beszélgetésre és mesélésre van szükség,
ehhez pedig a felnőtteknek is változtatniuk kell saját közösségimédia-használatukon.
Az oktatásirányítás átalakításáról Lannert közölte, hogy a tankerületi központoknak a jövőben elsősorban koordináló szerepet szánnak, miközben erősítenék az önkormányzatok részvételét a tankerületi tanácsokban. A Klebelsberg Központ jelenlegi központi ellenőrző funkcióját megszüntetnék, az intézményt kutatás-fejlesztési háttérintézménnyé alakítanák. A változtatások kialakításába a tanárokat, diákokat, szülőket és önkormányzati vezetőket is bevonnák. Lannert szerint az intézményrendszer átalakítása jelentős szerkezeti változásokat jelenthet,
így a Klebelsberg Központ személyi állománya sem feltétlenül marad változatlan.
Átalakítják a pedagógusok teljesítményértékelését is. Lannert igazságtalannak tartotta a korábbi rendszerben a tanulói kompetenciamérések eredményeinek közvetlen összekapcsolását az egyes pedagógusok teljesítményével és jutalmazásával. Az új modellben a versenyeztetés helyett a szakmai visszajelzést és támogatást erősítenék, az értékelés pedig nagyobb részben az intézményeken belül történne, nagyobb mozgásteret adva az igazgatóknak. A miniszter beszélt a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, valamint más iskolai segítők béremeléséről is: az októberi és januári emelést azzal indokolta, hogy ezeknek a dolgozóknak a bére korábban lényegében csak a minimálbérrel együtt emelkedett, miközben az iskolákban komoly szükség lenne több ilyen szakemberre.
Lannert végül elmondta, hogy a minisztérium átfogó oktatási stratégián dolgozik, amelyre később külön felsőoktatási és közoktatási stratégiák, majd új jogszabályok épülnének. Ennek részeként megkezdik a Nemzeti Alaptanterv átalakítását is. A miniszter azt szeretné, hogy a reformfolyamat jelentős része már az év végére láthatóvá váljon, az ebből következő konkrét változtatások pedig a következő tanévben megjelenjenek az oktatási rendszerben.