A Kossuth Rádióban megszólaló Lendvai Ildikó szerint az őszödi beszéd kiszivárgása döntően hozzájárult az MSZP 2010-es súlyos vereségéhez, a magyar baloldal 2026-os állapotát azonban már csak kis részben lehet ezzel magyarázni. Az MSZP akkori frakcióvezetője felidézte: a párt támogatottsága már a beszéd nyilvánosságra kerülése előtti megszorítások miatt zuhanni kezdett,
a kiszivárgás viszont „morális bélyeget” ütött a szocialistákra.
Ettől kezdve szerinte még a későbbi gazdasági világválság következményeit is össze lehetett kapcsolni azzal a politikai narratívával, hogy a kormány korábban hazudott.
Lendvai azt mondta, az őszödi frakcióülésen a szocialista politikusokat is meglepte a költségvetési probléma nagysága: előzetesen körülbelül 200 milliárd forintos túllépéssel számoltak, miközben végül 800–1000 milliárdos nagyságrendről szereztek tudomást. Utólag úgy látja, Gyurcsány Ferenc beszéde túlságosan teátrális volt. Szerinte egy valóban önkritikus értékelésnek arról kellett volna szólnia, hogy a kormány rosszul gazdálkodott, túl sokat költött és ígért,
ehelyett a miniszterelnök az önostorozó „hazudtunk” megközelítést választotta.
A beszéd kiszivárogtatójának személyét Lendvai ma sem ismeri, de saját elmélete szerint elképzelhető, hogy nem tudatos politikai árulás történt. Felidézte, hogy a titkosszolgálati vizsgálatok két lehetséges forrást azonosítottak – a párthoz, illetve a kormányhoz került felvételt –, a konkrét kiszivárogtatót azonban nem találták meg. Lendvai szerint elképzelhető, hogy a reformokról is szóló beszédet baráti-ismerősi körökben lejátszották, és valamelyik ilyen alkalom után kerülhetett ki a nyilvánosságba. Újonnan nyilvánosságra kerülő dokumentumoktól sem vár olyan fordulatot, amely alapvetően átírná az akkori események megítélését.
Lendvai húsz év távlatából
a legnagyobb hibának azt tartja, hogy a kormány nem állt ki azonnal a nyilvánosság elé a valós költségvetési helyzettel.
Úgy fogalmazott, ma már azt mondaná akkori önmagának: be kellett volna menni a Kossuth rádióba vagy a televízióba, és nyíltan elmondani, mi történt. „A valódi bűnünknek ezt tartom a legnagyobbnak, hogy ezt úgy gondoltuk, hogy titokban lehet és kell kezelni” – mondta, hozzátéve, hogy ezt tartja az őszödi ügy egyik legfontosabb, a mai politikusok számára is érvényes tanulságának.