Az Alkotmánybírósághoz fordult Juhász Imre, az alapvető jogok biztosa, mert tisztázatlannak látja, pontosan milyen kötelezettségeket jelent az Alaptörvényben rögzített készpénzes fizetéshez való jog. 

Az ombudsmanhoz idén több panasz érkezett amiatt, hogy automatizált üzletekben, illetve kulturális, gasztronómiai, sport- és szabadidős rendezvényeken csak elektronikusan lehet fizetni.

Külön is felmerült Budapest parkolási rendszere, ahol megszüntették a készpénzt elfogadó jegyautomatákat.

Az ombudsman ezért azt kérdezi az Alkotmánybíróságtól, hogy minden olyan helyzetben biztosítani kell-e a készpénzes fizetés választását, ahol annak nincs objektív akadálya – szemben például egy tisztán online ügylettel –, illetve köteles-e az állam ehhez ténylegesen érvényesíthető szabályokat alkotni. 

A vita azért alakult ki, mert a készpénzes fizetés 2025-ben bekerült az Alaptörvény XIII. cikkébe, és külön jogszabályok is előírták, hogy a kereskedőknek és szolgáltatóknak főszabály szerint lehetővé kell tenniük a természetes személy fogyasztók készpénzes fizetését. A részletszabályok ugyanakkor kivételeket is tartalmaznak, az alkotmányos rendelkezés pedig önmagában nem mondja ki, hogy minden egyes fizetési helyzetben kötelező készpénzt elfogadni. Az MNB szintén alapvető jogként hivatkozik a készpénzes fizetésre, és ennek gyakorlati feltételeként a készpénzhez való hozzáférés – például az ATM-hálózat és a bankfióki készpénzfelvétel – fenntartását emeli ki. 

A kérdés az elmúlt hetekben politikai vitát is kiváltott a budapesti parkolás miatt. Augusztus végén Latorcai Csaba KDNP-s képviselő az Országgyűlésben kifogásolta, hogy július óta Budapesten a parkolásért csak elektronikusan lehet fizetni, az igazságügyi miniszter viszont azzal érvelt, hogy a jelenlegi ágazati szabályozás nem teszi kötelezővé a készpénzes parkolást, ezért a fővárosi rendszer szerinte nem sérti automatikusan az alkotmányos jogot.

A kormány jelenleg nem tervezi a szabályozás felülvizsgálatát.

Az ombudsman mostani indítványa éppen ezt a jogértelmezési bizonytalanságot viheti közelebb a lezáráshoz: az Alkotmánybíróságnak arról kell állást foglalnia, hogy a készpénzes fizetés alkotmányos védelme pusztán általános garancia-e, vagy az államtól konkrét szabályozási és biztosítási kötelezettséget is megkövetel.

+ −