DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat általános és részletes vitája során elhangzott felszólalások és a benyújtott módosító javaslatok egyaránt azt mutatják, hogy az elmúlt rendszer állambiztonsági tevékenységének teljes körű feltárása olyan ügy, amelynek jelentősége messze túlmutat egy törvény elfogadásán.

A vita megerősítette azt a kiindulópontot, amelyre a törvényjavaslat épül: a múlt megismeréséhez való jog, az állambiztonsági iratok hozzáférhetősége és a közélet átláthatósága a demokratikus jogállam fontos garanciái. Ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy a nyilvánosság bővítését csak olyan szabályok mellett lehet megvalósítani, melyek kellő figyelmet fordítanak az érintettek és különösen az áldozatok jogainak védelmére.

Tisztelt Ház! A javaslat tárgyalása során megfogalmazott több észrevétel a törvényjavaslat céljainak érvényesülését erősíti. Ezek közül elsőként szeretném kiemelni a B-dossziék és a B-naplók közzétételére vonatkozó határidők módosítását. Ez nem a nyilvánosság céljának feladását jelenti, hanem éppen annak felelős megvalósítását.

A B-dossziék és B-naplók feldolgozása és anonimizálása jelentős adminisztratív és szakmai feladatot ró a levéltárra. A határidő megfelelő meghosszabbítása biztosítja, hogy a közzététel kellő alapossággal történjen meg, miközben a választott időpont maga is világos, és méltó szimbolikus üzenetet hordoz.

Tisztelt Képviselők! A módosítások pontosítják a levéltár feltáró tevékenységének szabályait is. Fontos, hogy a törvény szövegéből egyértelműen kitűnjön: a levéltár külföldi állambiztonsági iratanyagokra irányuló feltáró feladata mellett önálló feladatként jelenik meg a levéltárban kezelt iratokhoz kapcsolódó történeti feltáró tevékenység is. Ez a pontosítás a szabályozás belső koherenciáját és egyértelmű alkalmazhatóságát szolgálja.

A vita során különös figyelem irányult az adatvédelem és a nyilvánosság közötti megfelelő egyensúlyra. A módosítások ezért egységesítik a különleges adatok védelmére vonatkozó szabályokat azáltal, hogy mind az állampolgárok, mind a tudományos kutatók általi megismerés során különös szabályok rendezik a nemzeti, nemzetiségi, etnikai hovatartozásra, a vallási vagy más világnézeti meggyőződésre, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre és szexuális életre vagy irányultságra vonatkozó adatok megismerését. Ez összhangban áll a javaslat alapvető megközelítésével: a nyilvánosság kiszélesítése és az emberi méltóság, a magánélet, valamint a kegyeleti jog védelme nem egymást kizáró célok, hanem egymással összehangolandó követelmények.

(19.20)

Tisztelt Ház! Fontos pontosítás az is, hogy a levéltár által közzétett adatokhoz való hozzáférés díjmentes legyen. A módosítások egyúttal pontosítják a nyilvánosságra hozatallal összefüggő szabályokat is. Ennek különös jelentősége van az áldozatok védelme szempontjából. A javaslat szerint a B-dosszié fogalma a beszervezett vagy sikertelenül beszervezni próbált személyre vonatkozó iratokhoz kapcsolódik, ugyanakkor a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó rendelkezésekben is indokolt egyértelművé tenni, hogy az ezekben esetlegesen szereplő megfigyelt vagy harmadik személyek adatai nem tartoznak automatikusan a közzéteendő adatok körébe. A módosítás a belső koherenciát teremti meg, illetve védi azokat a személyeket, akik maguk is az állambiztonsági rendszer elszenvedői voltak.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat egyik legfontosabb eredménye továbbra is az, hogy világos irányt szab az állambiztonsági múlt megismerésének. Az iratok főszabály szerint hozzáférhetővé válnak, a levéltár pedig a digitális technológiák alkalmazásával jelentősen szélesíti a hozzáférés lehetőségét. Ugyanakkor a törvényjavaslat nem hagyja figyelmen kívül a nyilvánosság határait sem. A különleges személyes adatokra vonatkozó hosszabb védelmi idők, a kutatás során alkalmazandó garanciák és a minősített adatok felülvizsgálatának rendszere azt biztosítják, hogy a múlt feltárása során se válhasson mások alapvető jogainak sérelmévé a nyilvánosság.

Tisztelt Ház! A módosításokkal a törvényjavaslat nem változtat azon az alapvető célon, amely miatt ezt a szabályozást az Országgyűlés elé terjesztettük. Éppen ellenkezőleg, pontosabbá teszi a nyilvánosság szabványait, erősíti az áldozatok védelmét, biztosítja a levéltár számára a feladatok megfelelő végrehajtásához szükséges időt, és egyértelműbbé teszi a törvény alkalmazását.

A múlt feltárása nem öncél. Azért van rá szükség, hogy az állampolgárok megismerhessék azt a történelmi valóságot, amelynek következményei a rendszerváltás után is velünk maradtak. Azért van rá szükség, hogy az áldozatok és hozzátartozóik megkaphassák azt az információs kárpótlást, amelyre az Alkotmánybíróság gyakorlata is rámutat, és azért is van rá szükség, hogy a történelmi kutatás és a demokratikus közélet hiteles forrásokra épülhessen. Az előttünk fekvő szabályozás ezért egyszerre kívánja szolgálni a nyilvánosságot, az emberi méltóság védelmét, a tudomány szabadságát, az információs önrendelkezést, a történelmi igazság megismerését és az áldozatok emlékének tiszteletét. A benyújtott és támogatott módosításokkal a törvényjavaslat ezeknek a céloknak még pontosabban és kiegyensúlyozottabban tesz eleget.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem ezért a tisztelt Házat, hogy a módosításokkal együtt támogassa a törvényjavaslat elfogadását. Ezzel nem lezárunk egy történelmi kérdést, hanem megteremtjük annak lehetőségét, hogy végre a lehető legszélesebb körben megismerhetővé váljon mindaz, amit az elmúlt rendszer állambiztonsági működéséről a fennmaradt történeti források alapján tudni lehet. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiból.)

Forrás: parlament.hu