DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én köszönöm mindenkinek a hozzászólását, már az általános vitán is kezdett körvonalazódni egy olyan hozzáállás, ami a nemzeti közös nevező irányába mutat. Én ezt köszönöm mindenkinek.

Engedjék meg, hogy bizonyos elemeket kiemeljek a három hozzászólásból, amelyek közösek voltak. Egyrészről megjelent a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közötti párhuzam. Az eddigi tapasztalat azért azt mutatta, hogy a minősített iratok felülvizsgálata ötévente gyakorlatilag automatikus volt, mármint a vonatkozásban, hogy nem kerültek felülvizsgálatra. Szeretném jelezni, hogy magát a törvényjavaslatot, azt az önálló törvényt, ami a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságról szólt, a tisztelt Országgyűlés egyszer már elfogadta, arról már külön vita lefolytatásra került, és ott meghatározásra kerültek azok az érvek és indokok, amelyek alapján egy önálló bizottság létrehozatala vált indokolttá.

(Az elnöki széket dr. Hallerné dr. Nagy Anikó,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Elhangzott a védelmi idő, elhangzott egy 30 éves védelmi idő, elhangzott egy egyéves védelmi idő. Érdemes azt láttatni, amit az általános vitán is megemlítettem, hogy maga a törvényjavaslat különböző célok mentén jelenik meg: múlt megismerése, a történeti kutatás támogatása, a nemzeti emlékezet biztosítása, elősegítése, hogy hozzájáruljon a nemzeti emlékezet megőrzéséhez, és ehhez kapcsolódik az, hogy ez egy információs kárpótlás ‑ információs kárpótlás és áldozatvédelem fókuszú.

Az információs kárpótlás. Személyes adatokról beszélünk. Ha személyes adatokról beszélünk, akkor az infotörvény rendelkezéseit kell segítségül hívni. Ha az infotörvény rendelkezéseit hívjuk segítségül, ott erre vonatkozó védelmi idő az ötéves időtartam, így tudjuk megteremteni az egész jogrendszer koherenciáját, ezért nem 30 év, ezért nem egy év, hanem így kerül az egész egy koherens, egész rendszerbe bele, és ezért kerül öt évben meghatározásra.

Áldozatvédelem. Az általános vitán is ezt külön említettem. Amiről most beszélünk, az áldozatvédelem a megfigyelt személyek, harmadik személyek vonatkozásában jelenik meg. Ha a megfigyelteket, illetőleg a harmadik személyeket tekintjük, akkor erre nézve egy külön szakaszhely az, ami külön rendelkezik rájuk nézve, hogy melyek azok az adatok, amelyeket ők maguk megismerhetnek, a másik hozzájárulásával hozhatnak nyilvánosságra a kettejük kapcsolatrendszerében megjelenő adatokat. Tehát ezt a részét garanciák mentén kezeli a jogszabály.

A 14. §-ban megjelenített közérdekből nyilvános adatoknál pedig hangsúlyozottan megjelenik az áldozatvédelem. Hangsúlyozottan megjelenik, mert a kivételi szabályok között jelenik meg, anonimizálni kell a megfigyeltre, illetőleg a harmadik személyre vonatkozó adatokat a B-dosszié, B-naplók vonatkozásában, pont azért, hogy az áldozatvédelmi szabályok legyenek azok, amelyek alapvetően megjelennek.

(19.50)

A hozzászólásokban Latorcai képviselő úr említette az áldozatok tiltó nyilatkozatát. Erre a válaszom egyik része a 14. §-ban megjelent kivételi szabály az áldozatvédelem körében, plusz emellett az, hogy a támogató nyilatkozat vonatkozásában a tudományos kutatásra vonatkoznak az általános szabályok, ahogy azt az általános vita során is megjelenítettem. Mind a tudományos kutatásra előírt szabályok, mind természetesen a polgári büntetőjogi keretrendszerek, ezek azok, amelyek lefektetik azt a szabályozási keretrendszert, amely keretrendszeren belül a tudományos kutatók eljárhatnak akkor, amikor az adott aktákat megvizsgálják azzal, hogy nyilván a szenzitív adatokra irányuló betekintés joga az, ami korlátozott, illetőleg ha másolatot készít, arra vonatkozóan is kivételi szabálykört jelöltünk meg, és csak akkor jelenítheti meg, ha és amennyiben kifejezetten ezekre a szenzitív adatokra irányul a kutatása.

Elhangzott a hat hónapos határidőnek a kérdésköre, miszerint a javaslatban a tudomásszerzéstől számított hat hónapos… ‑ e vonatkozásban csak a következetesség vonalán mentünk végig, mert amikor az ÁBTL-törvénynek a 2017-es módosítására sor került, akkor szó szerint ez került meghatározásra; nem a tudomásulvételtől, hanem a hat hónapos határidő kerül, tehát itt következetesek voltunk az eddigi szabályozáshoz, ezen az úton haladtunk tovább.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogy nézem a feljegyzéseimet, gyakorlatilag az összes felvetett kérdésre válaszoltam. Én azt gondolom, hogy a cél közös, a múlt megismerése, és ahogy az elhangzott, egy 36 éves örökségből eredő olyan körülménynek a biztosítása, amellyel adós maradt az elmúlt időszak. A mi célunk az volt, hogy minél több garanciát építsünk be az emberi méltóság, a magánélet védelméhez való jog és a kegyeleti jogok vonatkozásában, ugyanakkor próbáljuk megteremteni az arányosságot azon érdek mentén, amely érdek az ügynökakták nyilvánosságra hozatalához kapcsolódik.

Mindennek mentén kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy holnap az igenlő szavazatával támogassa ezt az alapvető célt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu