DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Két téma az, ami a felszólalásokban megjelent: a SLAPP-irányelv határon átnyúló vagy belföldi kontextusban. Abban egyetértünk, hogy fokozatos bevezetéssel érdemes kialakítani a határon átnyúló, illetőleg a belföldi kontextusban, mert garanciákat kell teremteni a vonatkozásban is, hogy ne visszaélésszerűen kerüljenek alkalmazásra ezek a keresetek, és a jogalkalmazási gyakorlatból levont tapasztalatokat szükséges beépíteni akkor, amikor a belső kontextusban vizsgáljuk.

Az online nyilvánosság, a mesterséges intelligencia, a digitalizáció, a modernizáció területén egy úton szeretnénk haladni, de azt veszem észre, hogy nem igazán beszélünk egy nyelvet, mert most nagyon sok minden keveredett a felszólalásokban. Keveredett a tárgyalások online nyilvánossága, a tárgyalásokhoz kapcsolódó online eljárási cselekmények, keveredett az, hogy a keresetlevél benyújtása, előkészítés, egyfajta előrejelzés a vonatkozásban, hogy az adott tényállás mellett a bírósági jogalkalmazási gyakorlatot tekintve mi lehet a kimenet, a harmadik pedig a bitony, ami most a kérdéskört képezi; így, a bitony vonatkozásában: a bírósági tárgyalások online nyilvánossága, ahol nem történik jelenleg eljárási cselekmény.

Lépésről lépésre, ahogy az elhangzott, hogyan építsünk rendszert? Az a videorendszer, ami kihelyezésre kerül, most önmagában arra ad lehetőséget, hogy a felek és más perbeli személyek tárgyaláson való online részvételét biztosítsa. Nincsen mögötte olyan szoftver kifejlesztve, ami a bírósági tárgyalás online nyilvánosságát tenné lehetővé. Ennek a kifejlesztése egy-két év, 3,4-3,5 milliárd forint. Jelenleg ez nem áll rendelkezésre.

Az, hogy hogyan haladjunk előre, hogyan tegyük hatékonnyá az eljárásokat, annak az első lépése az, hogy a tárgyalások online nyilvánosságához kapcsolódóan, a tárgyaláson való online részvételhez kapcsolódóan alakítsunk ki a jövőre garanciális szabályokat.

Az, amit Tuzson képviselő úr jelzett, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek vonatkozásában a Via Video rendszerrel… ‑ ott ez garanciák mentén kiépített. Ott nehezen képzelhető el, hogy valaki más is hallgatja, aki adott esetben befolyásolni tudja majd később a tanúvallomását. Tehát fontos az, hogy induljunk el. Igen, induljunk el az eljárások digitalizációja, hatékonnyá tétele, egyszerűsítése, egyszerűbbé tétele irányában, de így tudunk elindulni.

A bírósági tárgyalás online nyilvánossága kapcsán az általános vitán elmondtam, hogy ott a bizonyítás hatásfokának a csökkentése az, ami megjelenik. A bírósági pervezetés nem tud teljes egészében megnyilvánulni, megvalósulni. Azt a száz regisztrált személyt egyesével, adminisztratív, adatvédelmi szempontokból, tájékoztatáshoz való jog szempontjából… ‑ többletteher hárul a bíróságra, nem az, hogy még hatékonyabbá tudná tenni az eljárást vagy gyorsítani tudná, pont lassabbá válik, mire ezt a megannyi feladatot elvégzi. Plusz, emellett a személyes adatok védelme is feladatot ró a bíróra, mert célhoz kötöttségi szempontokat kell vizsgálni és adattakarékossági szempontokat is, amikor adott esetben a tanúvallomásokra sor kerül.

Mert ha mondjuk, ez egy családi bontóper, ahol a férj kicsikét bővebben értelmezi az ő nyilatkozattételét, és olyan körülményeket is megjelenít, ami nem szorosan tartozik a témához, akkor a bírónak jeleznie kell, hogy adattakarékossági szempontból nem szükséges olyan adalékokat megjeleníteni a nyilatkozatában, ami nem konkrétan a tényálláshoz kapcsolódik.

Tehát ha kiindulunk abból, hogy hogyan induljunk el azon az úton, hogy hogyan lehet az egyes eljárási cselekményeket digitalizálni és az online térbe terelni, akkor az első lépés a tárgyaláson való online részvételhez kapcsolódó további eljárási és garanciális szabályok beépítése, ennek a végiggondolása, aminek a végén, ha megnézzük azokat az országokat, ahol a bírósági tárgyalás online nyilvánossága él, ott sem a bizonyítási eljárás az, amiben csakis és kizárólag jogkérdésben kerül sor – Norvégia ‑, Olaszországban az alkotmánybíróság vonatkozásában, mert pont a bizonyítási eljárás az, ahol az általános vitán levezettem, illetve megjelenítettem, hogy ott egyáltalán nem lehet olyan garanciákat kialakítani.

Ma volt a MÜK elnökségi ülése, ott az elnökségi ülésen az ügyvéd kollégák is megjelenítették, hogy soha nem lehet tudni, hogy éppen ki az, aki az asztal alatt hallgatja magát az online eljárást, függetlenül attól, hogy különböző jellel van ellátva. Mert az, ha jellel van ellátva, rögzített jellel, az csak akkor derül ki, ha ez az információ továbbításra kerül. Tehát tiltani lehet, de megakadályozni nem lehet azt, hogy képmás, hangfelvétel készüljön. És csakis és kizárólag akkor lehet látni a rögzített jelet, és elkapni ‑ macskakörömben ‑ az illetőt a vonatkozásban, hogy a törvényes jogszabályi kötelezettségének nem tett eleget, ha ez nyilvánosságot kap. De nyilván, ha nézzük a szempontokat, valószínűleg azért hallgatja meg, mert nem szeretné nyilvánosságra hozni azt, hogy ő egyébként azt a tanúvallomást hallotta, ami később az ő tanúvallomásának a tartalmát befolyásolja. Úgyhogy igen, lehet gondolkodni arról, hogy felépítsük online térben az eljárásokat, az eljárási cselekményeket, hogyan tegyük azokat hatékonyabbá, de ezt ugyancsak lépésről lépésre, eljárási garanciák mentén szükséges és érdemes megtenni.

És ahogy az az általános vitában is elhangzott, három cél az, ami megjelent a miniszteri rendelet megalkotásakor, a bírósági tárgyalás online nyilvánossága bevezetésekor: egyrészt megjelent a társadalmi nyilvánosság, a társadalmi kontroll erősítése, a kutatási célok, illetőleg az oktatási célok, és ha ezeket a célokat nézzük, amiből a második kettő kevésbé kerül előtérbe, és ha ehhez tesszük a szükségességet, az arányosságot, a hatékonyságot, a pervezetést, a személyes adatok védelmét, az adattakarékosságot, a célhoz kötöttséget, a bizonyítás hatásfokának a csökkentését, az eljárás időszerűsége kérdéskörét, a bizonyítás zavartalanságát, a bíróságok működését, akkor azt látjuk, hogy aránytalan kockázatok jelennek meg. Ezért van az többek között, hogy ha a hivatásrendeket, akár az ügyészséget, akár a bíróságot, akár az ügyvédi kart tekintjük, a bitonyrendszer mellett nem állnak támogatólag. Sőt, ahogy az az általános vitában elhangzott, az OBT július 7-én erre nézve kibocsátott egy állásfoglalást is.

Tehát a cél nem az, hogy visszalépjünk egy lépést, mert az egy teljesen más kérdéskör, amiről beszélünk. Először teremtsük meg azokat az eljárási szabályokat, amelyekkel a hatékonnyá tételt meg tudjuk tenni, de nem a bírósági tárgyalás online nyilvánossága az, amiből jelenleg visszafelé tudjuk vezetni azt, hogy hogyan kerüljön sor a tárgyaláson való online részvétel minél több feltételének biztosítására. A jelenlegi Via Video rendszerhez kapcsolódó eljárási garanciákat kell megnézni, hogy melyek azok, amely eljárási garanciák mellett ezek a hatékonysági szempontok megfelelően megjelennek.

Úgyhogy nem hátralépés, sőt a kockázatok mérlegelése szempontjából inkább előrelépésnek tekintjük ezt a módosítást, és ebben kérem a tisztelt Országgyűlés támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(20.40)

Forrás: parlament.hu