DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Csak azzal tudom kezdeni a mai vitát is, amivel az általános vitát kezdtem: most 9 óra 10 perc van, bár az időkeret szűk, de újfent készek, képesek és alkalmasak vagyunk arra, hogy az Alaptörvény tizenhetedik módosítását érintő 11,5 órás vitát elkezdjük, mert a mai vita is ehhez kapcsolódott. (Derültség és taps a kormánypárt soraiban.)

Engedjenek meg néhány reflexiót mindarra, ami ma elhangzott! Elhangzott egyrészt az, hogy ez egy ad hoc jellegű törvényjavaslat volt, ahogy elkészítésre került. Utólag kellett módosítani a közzétételi szabályokat, ahogy Csuzda Gábor jelezte. A közzétételi szabályok utólagos módosítására azért van szükség, mert időközben észlelődött az az alkotmánybírósági gyakorlat, ami az amicus curiae alkalmazását akadályozza, miszerint a bírósági beadványok, amelyeknél utólagos normakontroll, illetőleg további jogosultságok érvényesítésére kerül sor, akkor csak egy összegzés jelenik meg, amely összegzésből az, aki adott esetben a jogszabályt készíti, nem tud beadványt készíteni az Alkotmánybíróságra.

(21.10)

És igen, továbbgondolásra került az, hogy hogyan lehet még átláthatóbbá tenni bizonyos eljárási szabályokat, hogyan lehet még precízebbé tenni. Ha ezen gondolkodunk, az soha nem hátrány, mert a cél az az, ami a hozzászólásban elhangzott, hogy egy független, pártatlan, szakmailag nagyon magas szinten álló Alkotmánybíróság legyen az, amely számára biztosítjuk a törvényjavaslatban foglalt körülményeket. Az intézményi függetlenség és az átláthatóság ugyanis nem zárják ki egymást, hanem adott esetben egymást erősítik.

Elhangzott az is, hogy a 70 éves korhatár szakmailag vitatható. Az Emberi Jogok Európai Bíróságán is 70 éves korhatár van. Az is elhangzott, amire a képviselő úr is utalt, hogy az alkotmánybírósági végzések tartalma az az önök négyes számú alaptörvény-módosításának a függvénye, ami annak következtében alakult ki, hogy nagyon sok alkotmánybírósági határozat felülalkotmányozásra került, és ezért ez egy eszköz volt az önök részéről, hogy az Alkotmánybíróság jogkörét az Alaptörvény módosítása kapcsán csakis és kizárólag az eljárási szabályokra korlátozzák. Ez volt az, amire a képviselő úr is utalt e vonatkozásban.

Az általános vita során is utaltam már rá, hogy a köztársasági elnök akadályoztatása alkotmánybírósági felülvizsgálata országgyűlési határozat több szempontból is aggályos. Egyrészt ez 2026. január 1. előtti szabály. Azt azért ne felejtsük el rögzíteni, hogy az, ami most jelenleg a törvényjavaslatban szerepel, a 2026. január 1., a 2025. január 1. előtti szabályok helyreállítása, mert a 2026. január 1-jei módosításnak az volt az alapvető indoka, ha és amennyiben az akkori ellenzék nem kétharmados többséggel nyer, abban az esetben beépítésre kerüljenek olyan fékek az Alaptörvényhez kapcsolódóan az Alkotmánybíróságról szóló törvénybe, illetőleg az Alaptörvénybe, amelyekkel az Országgyűlés alkotmányozó hatalmát adott esetben korlátozni lehet. Ennek az alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó AB-törvénymódosítási javaslatnak ez az egyik célja, visszaállítani a függetlenséget, a transzparenciát és azt, hogy az Alkotmánybíróság be tudja tölteni azt a pozícióját, ami egy alkotmányos demokráciában az Alkotmánybíróság pozíciójához kapcsolódik.

Az is a fejre olvasásban megjelent, hogy most nem széles körű egyeztetés volt az alkotmánybírók kapcsán. Senki nem ígért széles körű társadalmi egyeztetést. Önök sem ígértek annak idején széles körű társadalmi egyeztetést, a széles kört inkább az alkotmánybírói tisztség betöltéséhez kapcsolódó szabályok minél szélesebb körben való húzásához fűzték 2025. január 1-jétől, aminek hatására rá négy és fél hónapra ezen könnyített feltételeknek megfelelően került sor alkotmánybíró-választásra.

Egyszerűen tényleg nem tudok elmenni amellett, hogy ez a törvényjavaslat a napirenden szereplő törvényjavaslatok közül és között ma az utolsó, és a miniszterelnök úr napirend előtti felszólalása a gyermekvédelmi jelentéshez kapcsolódott, és a gyermekvédelmi jelentés után elhangzott Bóka frakcióvezető úr részéről egy olyan mondat, hogy amit itt a miniszterelnök úr elmond, mindaz súlytalan. Ha nézzük a keretes szerkezetet, az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának javaslata az, ami jelenleg napirenden van. Ez azt a kérdést teszi fel, hogy mi az, ami igazán fontos nekünk, hogyan szeretnénk elképzelni egy alkotmányos demokráciát, milyen alapjogok mentén, milyen alapjogokkal felvértezve, milyen zsinórmértékekkel és az emberi méltóságot tiszteletben tartva működjön. Erről szól ez a mai törvényjavaslat, és ez a mi számunkra súlyos kérdés, úgy, ahogy súlyos kérdés a gyermekvédelem is. A gyermekvédelem azon alapjogok közé tartozik, amelyeket mi úgy szeretnénk felépíteni, ahogy abban a törvényjavaslatban szerepel, amely ma benyújtásra került, és ahol azt a kérdést vizsgáljuk, hogy az állam mit tehet, az államszervezet mit tehet a gyermekvédelemért.

Ez a kettő keretes szerkezetben szorosan összefügg, hiszen mit gondolunk az alapjogokról, mit gondolunk az állam feladatáról, mit gondolunk egy alkotmányos demokráciáról? Nem azt gondoljuk egy alkotmányos demokráciáról, hogy az alkotmányos demokráciában a gyermekvédelemnek súlytalannak kellene lennie. Ez egy nagyon súlyos kijelentés. Itt, az Országgyűlésben azon dolgozunk mindannyian, én azt gondolom, hogy legyenek nemzeti minimumok, legyenek olyan közös nevezők, amelyekre azt mondhatjuk, hogy mindannyiunk magatartási szabályát, a társadalom magatartási szabályát, zsinórmértékét egyaránt meghatározzák.

Ezért lesz nagyon fontos feladata az alkotmányozási folyamatnak, annak az alkotmányozási folyamatnak, ahol mindenkinek a véleménye bevonásra kerülhet különböző eszközrendszereken keresztül, mert a cél az az, hogy olyan szabályok, olyan szabályrendszer mentén alakuljon ki az alkotmány szövege, amely mindannyiunk számára a nemzeti minimum és mindannyiunk számára az a zsinórmérték, ahogy szeretnénk élni a jelenünket, és ahogy fel szeretnénk építeni a jövőnket, és abban, hogy ez meg is tudjon valósulni, abban az Alkotmánybíróságnak nagyon fontos szerepe van. Ezért van az, hogy visszaállítjuk a 2025. január 1., 2026. január 1., a 2011 előtti alkotmánybírósági működéshez kapcsolódó garanciákat, hogy ennek a célnak az Alkotmánybíróság teljes egészében és feltétlenül eleget tudjon tenni.

Ezért kérem mindenkitől ennek a törvényjavaslatnak a támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiból.)

Forrás: parlament.hu