DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Itt a politikai csörték és a száraz szakpolitikai témák után úgy gondoltam, egy kis üdítő témát hozok ide önök elé. Annál is inkább, mert mindannyiunkat érint az a téma, amiről itt beszélni fogok, és talán ez lesz az i-n a pont a mai nap folyamán, hiszen az aszályról nem először és valószínűleg nem is utoljára fogok itt beszélni a Ház falai között, és azokról a lehetséges megoldásokról sem, amelyeknek megoldásához minél előbb hozzá kéne kezdeni.

Hiszen az idei évben megtapasztalhattuk, hogy a legnagyobb tavaink milyen kritikus helyzetben vannak sajnos, mennyire lecsökkent a vízszint. A Velencei-tó gyakorlatilag szinte teljesen kiszáradt, de a Tisza-tó hasonló sorsra jutott, és a Balaton sem volt sokkal jobb állapotban. De most már ott tartunk, hogy a folyóvizeink, kisebb folyóink tűnnek el, hiszen szinte teljesen kiszáradt a Zagyva, a Galga vagy a Hajta is.

Én viszont egy olyan folyóról szeretnék beszélni, ami bár nem száradt ki teljesen ‑ 2022-ben erre is volt példa ‑, de nagyon megsínylette ezt az évet, és közelebb áll a szívemhez, hiszen szűkebb pátriámnak a folyója, ez pedig az Ipoly. Az Ipolyról egypár érdekes információt szeretnék önöknek elmondani, aztán azt is el fogom mondani, hogy ezeket miért zúdítottam önökre. Hiszen a Kárpát-medencében a Tisza után ez az a folyó, ami arra képes, hogy akár 900-szoros vízhozamot szállítson. Tehát ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a nagy folyóinkat is maga után tudja sorolni.

A Fiatalok Palócföldért Egyesület megpróbálta felkarolni ennek a folyónak az ügyét. Jártak is négy éve a megyei közgyűlésben, ahol előadták, hogy pontosan milyen koncepcióban gondolkoznak, pontosan mit szeretnének ezzel a folyóval kezdeni a jövőben, milyen szakmai terveket tettek le az asztalra. Sajnos azóta sem történt semmi, így önök előtt van a lehetőség, hogy önök kicsit komolyabban vegyék majd akár az ő ötleteiket is, akár az önök által megbízott szakemberek javaslatait.

De mindenesetre azt érdemes leszögezni, hogy ez a folyó több mint 1000 méter magasból ered Felvidékről ‑ mai divatos nevén Szlovákiából ‑, közel 600 métert esik a szintje, mire a Dunába torkollik, és több mint 5 ezer négyzetkilométer a vízgyűjtő területe. Tehát igen jelentős vízgyűjtő területtel rendelkezik. Ezt a 900-szoros vízhozamot, amire képes ez a folyó, sajnos nemhogy kicsit nem használtuk ki, hanem egyáltalán nem használtuk ki az elmúlt években, évtizedekben. Gyakorlatilag semmit nem sikerült ebből felfogni, olyankor sem, amikor éppen áradás volt ezen a folyón. Pedig a 2010-es nagy árvíz alkalmával egyetlenegy nap alatt annyi víz folyt le az Ipolyon, amely az egész Velencei-tó megtöltésére alkalmas lehet, de egyébként éves szinten átlagosan körülbelül 13 Velencei-tó mennyiségű víz folyik le ezen a folyón.

(18.40)

S annak a koncepciónak a keretén belül, amit ezek a fiatalok is felvázoltak, ők az északi szomszédunk példáját vették mintául, hiszen Málnapataknál az Ipoly nevű folyóra már telepítettek egy óriási víztározót, a víztározóra pedig most épp egy olyan erőművet akarnak telepíteni, amely a Paksi Atomerőmű áramtermelésével megegyező mennyiségű elektromos áram termelésére alkalmas. Tehát van mit tanulni, úgy látszik, a nálunk sokkal fiatalabb államtól is.

S ők úgy gondolták, hogy mind turisztikailag, mind pedig vízkormányzás szempontjából indokolt lenne, hogy magyar oldalon is legyen egy ilyen víztározó, annál is inkább, mivel ebből lehetne aztán gazdálkodni az év egész részében. Úgy gondoljuk, ha egyszer ennek a folyónak a völgye képes volt arra, hogy fokgazdálkodást folytattak Palócföldön, akkor lehet, hogy ez irányba kellene visszatérni, ugyanis jelen pillanatban 212 kilométer ennek a folyónak a teljes hossza, de nem volt ez mindig így, volt, amikor 254 kilométer volt. Jól látszik a számokból, hogy szó szerint közel 20 százalékkal rövidítették meg ezt a folyót a folyószabályozások miatt, és mivel levágták a kanyarulatokat, így gyorsították a folyó sebességét, ami bevágta magát sajnos, és most már a meder mélysége több méterrel van mélyebben, mint ahogy ennek lennie kellene. Ez azt vonta maga után, mint az összes többi folyónál is látjuk, hogy a talajvíz szintje is borzasztóan visszaesett, tehát a száraz években kritikussá válik a talajvízszint, eltűnnek a kutakból a vizek, és lehetne még sorolni a problémát.

De én nem a problémákat szeretném sorolni, hanem önöket, a kormány képviselőit, illetve kormánypárti képviselőtársaimat szeretném arra kérni, hogy ennek a példának az okán felbuzdulva legyenek kedvesek és sokkal nagyobb hangsúlyt fektessenek a vízkormányzásra. Holnap ezt el fogom mondani, vagy hasonló dolgokat szeretnék majd elmondani az Élő Környezetért Felelős Bizottság ülésén is, hiszen úgy gondolom, hogy az élet legalapvetőbb feltétele a víz, és látjuk, hogy az előző kormányzatnak 16 év sem volt arra elég, hogy megtegye legalább a kezdő lépéseket annak érdekében, hogy valami sikertörténet kialakuljon. Kívánom önöknek, hogy ezeket a lépéseket önöknek sikerüljön megtenni. Köszönöm szépen a szót. (Taps.)

Forrás: parlament.hu