DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Három kérdéskör hangzott el. Egyik az uniós büntetőjogi irányelv átültetése kapcsán. Azért is fontos, hogy erről beszéljünk, mert sok mindenre rávilágít. Akkor, amikor adott esetben irányelv átültetésére kerül sor, vagy egyáltalán töprengés indul jogalkotásról, azt kell végiggondolni, hogy az ne legyen kazuisztikus, ne akassza meg a jogalkalmazási gyakorlatot, ne teremtsen elhatárolási problémákat és ne okozzon koherenciazavart. Innentől kezdve akkor két kérdéskör van a büntetőjog területén ‑ a polgári jogban teljesen más a gondolkodásmód filozófiája -: kerettényállás, keretdiszpozíció, ahogy Tuzson képviselő úr jelezte, a büntetendő magatartást egy másik jogágra utalással határozzák meg, a büntetőjog a keretet biztosítja. A másik, amikor a büntetendő magatartás konkrétan meghatározásra kerül, mint például garázdaságnál.

Ebben a kérdésben azt kellett eldönteni, hogy megbontja‑e a Btk. büntetőjogi, a Btk. környezeti bűncselekményekhez kapcsolt koherenciáját.

(22.20)

Egyértelműen látható, pont annak okán, ami az érv volt, miszerint bonyolult a környezetvédelmi szabályozás, hogy éppen ebből ered az, hogy az uniós büntetőjogi szabályozás is környezeti bűncselekményekhez kapcsolódóan bonyolult. Éppen ezért ott, ahol egyébként változások vannak és nyomon követhető többszörös változás, érdemes ott kerettényállásban gondolkodni. Amikor ezt a töprenkedést folytattuk, ezt nem önnönmagunkban tettük, hanem szakmai egyeztetést folytattunk az ÉKFM-mel, illetőleg a jogalkalmazókkal, egy széles körű szakmai egyeztetés volt az, ami megelőzte magát ezt a típusú jogalkotást, hogy hogyan is induljunk el ebben a kérdéskörben, mi legyen a mi gondolkodásunk e vonatkozásban.

A vagyonelkobzás kapcsán elhangzik az, hogy az ártatlanság vélelme nem érvényesül. Azonban perrendszerű továbbra is a bizonyítás, az ártatlanság vélelme érvényesül. Perrendszerű, csak és kizárólag a bíróság dönthet a vagyonelkobzás kérdésében, ha és amennyiben a törvényi feltételek teljesülnek, a hármas törvényi feltételnek kell teljesülnie. Perrendszerű, mindent az érintett személy javára kell értékelni, és a jogszabály meghatározza azokat a rendelkezéseket, amelyek a jóhiszeműséget is értékelik, mert garanciákat kell alkalmaznia és tartalmaznia.

Szeretném jelezni, hogy azért azzal legyünk tisztában, hogy a kiterjesztett vagyonelkobzás nem egy új intézmény. 2001-ben került bevezetésre, a legnagyobb módosítása 2016-ban volt, úgyhogy az, amiről beszélünk, nem teljesen újszerű jelenség a magyar jogalkalmazásban, a magyar gondolatvilágban.

Itt elhangoztak érdekes közbevetések, miszerint az uniós környezeti büntetőjogi szabályozás valamelyik iparág érdekeit képviseli. Na, pont ezért van szükség arra, hogy az uniós környezetvédelmi büntetőjogi szabályozáshoz kapcsolódóan ez a tényállás szerepeljen a magyar büntető törvénykönyvben. Hiszen látjuk mi azt is, hogy a környezetvédelmi szabályok betartása nem feltétlenül valósult meg minden egyes esetben, és éppen ezért szükséges azt láttatni, hogy a magyar környezeti büntetőjog mellett az uniós szabályok be nem tartása ugyanúgy büntetőjogi tényállásként kell hogy megvalósuljon, hiszen a büntetőjog mindig az ultima ratio, de a büntetőjognak van egy visszatartó hatása, visszatartó ereje. Ha ezt kivesszük a rendszerből, akkor az fog hatni sok mindenre, de leginkább nem a versenyképességre.

Ha a harmadik terület, a feltételes ügyészi felfüggesztés vonatkozásában nézzük a gondolkodást, és a feltételes ügyészi felfüggesztésnek az eredménye az, hogy az embercsempészek elhagyják az ország határait, onnantól kezdve nem lehet kontrollálni, hogy az ország határain kívül milyen típusú cselekményt folytatnak. Valószínűleg nem ekkor fognak más irányú foglalkozás iránt nézni, hanem a már jól bevált vonalaikat fogják majd megfelelően alkalmazni. Tiltani lehet, de megakadályozni nem, és ha a rendszerben benne hagyjuk ezt a jogintézményt, akkor az az illegális migráció ellen hat éppen.

Ha azzal jövünk, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben való elhelyezés a legfontosabb szempont, amiért ne kerüljön sor ennek a jogintézménynek a kivezetésére, akkor ez gondolkodásban odavezethet, hogy gyakorlatilag nincs olyan bűncselekmény, amely vonatkozásában szükség lenne az állam büntetőhatalmának érvényesítésére büntetés-végrehajtási intézetben. Ha azt mondjuk, hogy túlterheltek a büntetés-végrehajtási intézmények, amely túlterheltség 116,52 százalékon van a BVOP október 7-ei adatai alapján, akkor ez a büntetésvégrehajtásiintézet-építési stratégia, koncepció, ha fogalmazhatok ekként, valószínűleg már évekkel korábban ki kellett volna, hogy alakuljon.

Az általános vitában is elhangzott az egri büntetés-végrehajtási intézet, most is elhangzott az egri büntetés-végrehajtási intézet. Bevallom őszintén, nem voltam rest, és megnéztem, hogy ez az érv mennyire érdemi érv azon túlmenően, hogy teljesen ellentmond a büntető anyagi jog valamennyi elvének, funkciójának, hogy azért ne kerüljön sor az állam büntetőhatalmának érvényesítésére, mert akkor nem kell költségekkel számolni. Ha ezt megnézzük, a BVOP nyilvántartásában jelenleg 251 olyan jogerősen elítélt szerepel, akinek az elkövetett bűncselekményei között szerepel az embercsempészés. Közülük 162 fő magyar állampolgár, vagy magyar állampolgársággal is rendelkezik. Nem voltam rest, kiszámoltam: ez 0,15 százalékos növekedést eredményezne. Egyébként pedig, ha a számadatokat tekintjük, 2025 augusztusa és 2026 májusa között 32 embercsempészt érintett.

Azt nyilván nem lehet kiszámolni, hogy ennek a jogszabályi rendelkezésnek mekkora a visszaható hatása, de ha a büntetőjognak az az egyik funkciója, hogy megelőzzön a jövőbeni jogsértésektől, akkor nem szabad az ilyen típusú bűncselekményeket kivenni a büntetőjog rendszeréből, mert ezzel nagyon rosszat üzenünk. Pont azt üzenjük, amivel önök ágálnak állandóan az illegális migráció kapcsán, mert ez pont ezt fogja támogatni, ha és amennyiben kivezetésre kerül ebből a rendszerből.

Ha megengedik, az irányelvek átültetése és a mai nap kevésbé tényszerű megállapításai vonatkozásában, ami a patkó azon oldalában elhangzott, azért azt is meg kell jegyezni, és hadd legyek jóhiszemű, hogy 2024. április 11. és 2026. április 12. között ‑ mondjuk azt, hogy megdönthető vélelemként kezelhetjük, amely megdönthető vélelem lényege, hogy ellenbizonyításnak van helye ‑ azért nem került sor ezen európai környezeti bűncselekményekkel kapcsolatos irányelv átültetésére, mert ez a dogmatikai vita zajlott, hogy kerettényállás vagy büntetőjogi tényállás mentén kerüljön a magyar Btk.-ban meghatározásra. Szerintem ebbe a kérdéskörbe, hogy ennek mi lehetett az oka, most ne menjünk bele. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu