DR. KÖVESDY ATTILA ZOLTÁN pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Magyarország újjáépítésének egyik alapfeltétele a közbizalom helyreállítása, a közélet tisztaságának megerősítése, valamint annak biztosítása, hogy a közhatalom gyakorlása és a közvagyon felhasználása kizárólag a köz érdekeit szolgálja.

A magyar emberek sok éven át tehetetlenül szemlélték, hogyan váltak egyes, őket képviselni hivatott vezetők egyre gazdagabbá és gazdagabbá, méghozzá olyan forrásokból, amelynek a köz céljait kellett volna szolgálniuk, márpedig a közvagyon az embereké, és nem válhat a magánérdekű vagyongyarapodás eszközévé. A közpénzzel való gazdálkodás kiemelt felelőssége miatt elengedhetetlen az átláthatóság, hiszen a társadalom jogos elvárása, hogy a felelősséggel való visszaélésnek határozott következményei legyenek. A törvényjavaslat kiemelt célja annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők és a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása minden esetben összhangban álljon az adózott jövedelmükkel. Rendkívül fontos, hogy az e pozíciókat betöltő személyek azzal a felelősségtudattal fogadják el tisztségüket, hogy saját és hozzátartozóik esetleges vagyongyarapodását a hatóságok a jövőben kiemelt figyelemmel követik. Ez a törvényjavaslat ugyanis nem a múltról szól, tisztelt képviselők, hanem a közös jövőnkről; arról, hogy olyan országban kívánunk élni, amelyben a visszaélésszerű közhatalom-gyakorlásból eredő vagyongyarapodás nem maradhat következmények nélkül, ugyanis jogos társadalmi érdek az is, hogy az ehhez kapcsolódó súlyos visszaélésekről a nyilvánosság és a társadalom pontosan tudomást szerezzen.

Ezen elvek érvényesítése érdekében a NAV feladatot kap arra, hogy egyedi kockázatelemzési eljárást folytasson le az országgyűlési képviselőknél, a minisztereknél, az államtitkároknál, a különböző biztosoknál, valamint ‑ és ezt szeretném különösen hangsúlyozni ‑ e személyek hozzátartozóinál is. A szabályozás saját hozzátartozói fogalmat határoz meg, amely kiterjed a házastársra, élettársra, valamint a közös háztartásban élő szülőre és gyermekre. Az is fontos, hogy emellett az adóhatóság az eljárást kiterjesztheti azon személyekre vagy gazdálkodó szervezetekre, akikre vagy amelyekre a vizsgálat alanya közvetlenül vagy közvetve vagyont ruházott át, vagy akiknek vagyoni értéket juttatott. A hatóság így a rokonoknál vagy cégekben tárolt vagyonokat is ellenőrizni tudja majd.

Főszabály szerint az eljárást a pozíció fennállása második évének végén kell megkezdeni. Fontos azonban az, hogy amennyiben a vizsgálat alanyának megbízatása megszűnik, az adóhatóság soron kívül indítja meg a vizsgálatot. A jövőnk megalapozása azonban csak a múltunkkal való szembenézésben gyökerezhet, ezért azok esetében, akiknek a pozíciója a törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül szűnt meg, a hatálybalépést követő 30 napon belül indul el a kockázatelemzési eljárás.

(15.40)

A kockázatelemzési eljárás keretében a NAV a saját nyilvántartásaiban szereplő adatokat, más szervektől kért adatokat, valamint a nyilvánosan elérhető információkat veti össze és értékeli, és itt hangsúlyoznám, hogy a nyilvánosan elérhető adatokat is figyelembe fogja venni a NAV az eljárás során. A vizsgálat során az adóhatóság a vagyon összetételéből, a befektetésekből és az életviteli költségekből vagyoni profilt, a bevallott jövedelmekből pedig jövedelmi profilt képez, majd ezeket összevetve elemzi, a vizsgált személy életvitele, életszínvonala és vagyona összeegyeztethető‑e a jövedelmével.

De ami a legfontosabb, tisztelt képviselők: az eljárás lefolytatása nem csupán kötelező kör, nem puszta gesztus. Amennyiben ugyanis az adóhatóság a vizsgálat során adókötelezettség elmulasztására utaló jeleket talál, az érintettnél adóellenőrzést kezdeményez, ha pedig bűncselekmény gyanúja merül fel, a NAV feljelentést tesz, és tájékoztatást ad az adótitokról a hatáskörrel rendelkező szervek felé, így a saját bűnügyi területe, az NVVH, az ügyészség vagy a rendőrség felé. A két következmény, azaz az adóellenőrzés és a büntetőeljárás megindítása nem zárja ki egymást.

Végül, de nem utolsósorban azt is hozzá kell tennem, hogy a törvényjavaslat kiemelt hangsúlyt fektet a nyilvánosságra és az átláthatóságra. Az állami adóhatóság és vámhatóság a honlapján kereshető módon havonta közzé fogja tenni az elvégzett kockázatelemzések, a tett feljelentések, az érintett bűncselekmények és a megindított adóellenőrzések statisztikai adatait ‑ tehát nem egyéni adatokat névvel, statisztikai adatait ‑, ezenfelül a NAV közzéteszi azon tisztségviselők nevét, tisztségét és az adóhiány összegét, akiknél a végleges határozat, jogerős adóhatósági határozat legalább 5 millió forintnyi adóhiányt állapított meg.

Tisztelt Képviselők! A közvagyon védelme, a közhatalommal való visszaélés elleni küzdelem nem pártpolitikai kérdés. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a politikai oldalaktól teljesen független célokat szolgál: közös javaink megóvását és a felelősségre vonás lehetőségének megteremtését azok esetében, akik visszaélnek a hatalmukkal. Magyarországon a politika és a politikusok becsülete rég megkopott ‑ sajnos azt kell mondanom: okkal. Ideje tennünk azért, hogy javítsunk ezen a helyzeten.

Kérem önöket, hogy a közvagyon védelme, a közpénzek átláthatósága és a közbizalom helyreállítása érdekében a törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu