DR. KÖVESDY ATTILA ZOLTÁN pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Gondoltam, hogy próbálok menet közben reagálni, mert elhangoztak nagyon hasznos észrevételek. Próbálnék így, valamilyen rendszerben végigmenni.

A miniszterelnök érintettsége vagy nem érintettsége. Igen, értem. Igen, van olyan miniszterelnök, aki nem érintett, a jelenlegi érintett, a legtöbb korábbi érintett. Ha ezen múlik, arra van nyitottság részünkről, hogy megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy a miniszterelnökkel mint alannyal kiegészítsük a felsorolást. Ez szerintem egy technikai dolog.

Ami az alanyi kört illeti: na, az már egy sokkal nehezebb kérdés, mert szerintem ebben a vitában is előjött, hogy az adóhatóságnak erre mennyi erőforrása és mennyi kapacitása van. A mi számításaink szerint az az alanyi kör, amely most meg van határozva a jogszabályban, és itt kiemelném, hogy itt van egy kötelezően vizsgálandó kör, a kötelező felsorolás, akkor a definíciója a hozzátartozóknak. És egyébként bárki mást is vizsgálhat az 1. § (3) bekezdés értelmében a NAV, akivel kapcsolatban úgy látja, hogy vagyongyarapodás vagy vagyonátruházás történik. Ez már most is néhány ezer ember. Tehát néhány ezer embert átvizsgálni ‑ és majd mindjárt kitérek a 60 napra ‑ rendesen, az idő-, erőforrás-igényes, ezt szerintem fontos megtenni. Tehát lehet arról beszélni, hogy bővítjük polgármesterekkel, állami cégek vezetőivel, európai parlamenti képviselőkkel ‑ az nyilván nem egy olyan jelentős kör ‑, de nálunk nem egy olyan szándék volt, hogy a fideszes politikusokat vizsgáljuk, a TISZA-s politikusokat nem vizsgáljuk, hanem próbáltunk egy olyan alanyi kört meghatározni, amely jogszabályban, normaszinten definiálható ‑ a politikusnak nincs definíciója ‑, tehát próbáltunk egy ilyen alanyi kört meghatározni, és erre előírni ezt a kötelező vizsgálatot, és szerintünk ezzel kellene elindulni. Nyilván valamennyire lehet bővíteni, de ahogy bővítjük, úgy válik egyre terhesebbé a NAV részére.

60 nap. Mi is nagyon sokat gondolkoztunk ezen a 60 napon. Szerintem, ha azt írtuk volna bele, hogy 180 nap, akkor az lett volna a probléma. Ha nem írunk bele határidőt, akkor az a probléma. Ezt egyeztettük a NAV-val, szerintünk ez egy vállalható határidő, szerintük is vállalható. Megismételhető ez az eljárás, tehát ha 60 nap alatt a NAV nem tud eredményre jutni ‑ ez benne van a jogszabályban ‑, meg lehet ismételni. Tehát ezért jutottunk erre a 60 napos dologra.

Az új képviselőknél miért van ez a kétéves szabály? Itt is van egy praktikum, hogy mennyi mindent zúdítunk egyszerre az adóhatóságra, őszintén, meg egy olyan szempont is van, hogy legyen beadott személyijövedelemadó-bevallás az országgyűlési képviselőség idejére. Tehát itt ilyen szempontok vezéreltek bennünket.

És akkor még Tuzson képviselő úrnak az első felszólalására, a kockázatelemzési eljárás, hogy ez, már nem is tudom, milyen szavak hangoztak itt el, hogy háttérben meg titkos irat. Azért tájékoztatnám, hogy ilyen eljárást most is végez a NAV, a NAV alapvetően egy ilyen kockázatelemzési eljárás alapján jelöli ki ellenőrzésre az adózókat. Itt egy kötelező alanyi kör van egy tágított információcserével, amiről rendelkezik a jogszabály. Nem gondoljuk célszerűnek azt, hogy ha a NAV kockázatelemzési metodológiája és eljárása nyilvánosságra kerül, és az mindenki számára megismerhetővé válik, mert az szerintem nagyon-nagyon megnehezíti az ilyen típusú ügyek feltárását. Itt azt hangsúlyoznám, hogy ez a fajta kockázatelemzési eljárás már most is van, nem erre az alanyi körre, hanem egyébként, ennek alapján választ ki a NAV ellenőrzésre adózókat, ezt csak egy kicsit bővítettük.

Remélem, hogy sok mindenre tudtam válaszolni, de ha valamire nem válaszoltam volna, akkor még nyilván a zárszóban próbálok azokra is kitérni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiból.)

Forrás: parlament.hu