DR. BIHARI ZOLTÁN, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvény van előttünk, ami remélhetőleg politikai támadásoknak nem fog alapul szolgálni. Egy olyan törvényjavaslat van előttünk tehát, ami első ránézésre egy technikai jellegű módosításnak tűnik, hiszen határidőkről, eljárási szabályokról, a nemzetközi környezeti hatásvizsgálat és a hazai engedélyezési eljárás kapcsolatáról szól.

Azonban a környezetvédelemben nagyon gyakran éppen az ilyen technikai szabályok mögött vannak a legfontosabb kérdések. A környezetszennyezés nem ismer országhatárokat: elég csak a tiszai, 2000-es ciánszennyezésre vagy a Sajó-szennyezésre gondolni. Az utóbbi, a 2022-ben bekövetkezett szennyezés világosan megmutatta, hogy egy országhatáron túli környezeti probléma milyen gyorsan válhat Magyarországot is érintő üggyé. A folyóink többsége nemzetközi vízfolyás, ezért ami a határ túloldalán történik, az nagyon könnyen a mi problémánkká is válik. És ugyanígy, ha Magyarországon történik valamilyen havária vagy beavatkozás, az a szomszédos országokat is érinti.

A javaslat szerint a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás lezárása után a tájékoztatás hatósághoz történő megérkezését követő 30. napon jár le az ügyintézési határidő, de legkorábban az általános ügyintézési határidő utolsó napján. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi eljárás időigénye megfelelően megjelenik a hazai hatósági eljárásban, miközben a hazai eljárás eközben folytatódhat, nem áll le automatikusan.

A nemzetközi eljárások időtartama nehezen tervezhető, mint ahogy hallhattuk. Ez függhet az érintett országok számától, a beruházás nagyságától, összetettségétől, a fordítási igényektől, a külföldi nyilvánosság bevonásától, a konzultációk eredményétől is. A nemzetközi hatásvizsgálatot az Élő Környezetért Felelős Minisztérium folytatja le, de többoldalú, közös egyeztetési folyamat eredménye. A nemzetközi eljárás lényege az együttműködés és a közös értékelés.

Azt azonban világossá kell tenni, hogy az eljárási idő rugalmassága nem jelentheti a környezetvédelmi garanciák rugalmasságát. Ez nagyon fontos a TISZA-kormány szemléletmódjában. Nem lehet abból kiindulni, hogy ami eljárásjogilag gyorsabb vagy egyszerűbb, az automatikusan jobb a lakosságnak vagy a gazdaságnak.

Egy környezeti hatásvizsgálatnak ugyanis nem az a feladata, hogy egy beruházás számára minél gyorsabban megszülessen az engedély, a feladat az, hogy még a döntés előtt kiderüljön, milyen hatásokkal járhat a beruházás, milyen kockázatokkal kell számolni, hogyan lehet ezeket megelőzni vagy mérsékelni, és van‑e egyáltalán olyan megoldás, amely mellett a környezet még elfogadható mértékben károsodik csak.

(14.20)

Fontos rendelkezés, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felfüggesztésnek ebben az esetben nincs helye. Ez a szabály biztosítja, hogy a környezetvédelmi hatóság érdemben értékelhesse a nemzetközi eljárás eredményét, és figyelembe vehesse azt a döntéshozatal során. A javaslat indoklása ezt maga is kimondja. Ezzel az elvvel teljes mértékben egyetértünk, de persze ennek a gyakorlatban is érvényesülnie kell. Ha egy szomszédos ország hatósága vagy nyilvánossága olyan környezeti kockázatra hívja fel a figyelmet, amelyet a magyarországi eljárás során nem tártak fel, ha olyan környezeti kockázat merül fel, amely alapvetően megkérdőjelezi egy beruházás elfogadhatóságát, akkor annak a magyar engedélyezési folyamatban is súlya kell hogy legyen. Ez a környezetvédelmi hatásvizsgálatnak az értelme. Nem az, hogy utólag igazolja azt, amit már korábban eldöntöttek, hanem az, hogy a döntés megszületése előtt valódi információt adjon a döntéshozónak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Van még egy szempont, amelyet fontosnak tartunk, annak ellenére, hogy ez a törvény nem erről szól közvetlenül. A környezeti ügyekben a nyilvánosság jelenti a kontrollt. A helyben élők sokszor olyan információkkal rendelkeznek egy térség vízrajzáról, élővilágáról, talajviszonyairól vagy a korábbi környezeti problémákról, amelyeket egy több száz kilométerre működő hatóság vagy egy beruházói tanulmány önmagában nem feltétlenül lát. Az érintett államok részvétele mellett a megalapozott döntés egyik feltétele, hogy a civil szervezetek, a helyi közösségek és a szakmai szervezetek is részt vegyenek a döntésben. Magyarország akkor jár jól, ha olyan beruházások valósulnak meg, amelyek nemcsak gazdaságilag, hanem környezetileg is fenntarthatóak, ugyanis egy beruházás költségeit a társadalom fizeti meg. A legjobb környezetpolitika mindig a megelőzés.

A törvényjavaslatot tehát abból a szempontból kell megítélnünk, hogy a környezetvédelmi döntésekhez minden szükséges információ rendelkezésre álljon. Nem vitatjuk, hogy egy nemzetközi hatásvizsgálat időtartamát nem lehet minden esetben előre pontosan meghatározni, de azt igenis elvárjuk, hogy az eljárási szabályok ne gyengítsék a környezetvédelmi garanciákat, Magyarország érdeke ugyanis nem az, hogy minden beruházást mindenáron gyorsan engedélyezünk, Magyarország érdeke az, hogy jó beruházások valósuljanak meg, a rossz beruházások pedig ne okozzanak visszafordíthatatlan környezeti károkat. A gazdasági fejlődés és a környezetvédelem nem egymás ellenségei, éppen ellenkezőleg, a kiszámítható, szigorú és szakmailag megalapozott környezetvédelmi szabályozás hosszú távon a tisztességes beruházások érdeke is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelemben az időnek különleges jelentősége van. Van, amikor valóban az a probléma, hogy egy eljárás túl lassú, de van olyan helyzet is, amikor éppen az idő az, ami ahhoz kell, hogy a veszélyt felismerjük, egy hatást megértsünk, egy folyamatot megvizsgáljunk. Ezért a jogalkotónak mindig azt kell szem előtt tartania, hogy az eljárási szabályok végső soron a valóságot szolgálják. Mi ezért a törvényjavaslatot a környezetvédelmi garanciák oldaláról fogjuk vizsgálni. Támogatjuk a kiszámítható eljárásokat, és támogatjuk azt is, hogy a hatóság a nemzetközi hatásvizsgálat eredményét ténylegesen beépítse a döntésébe. De azt is világossá tesszük, a környezetvédelem nem lehet adminisztratív akadály, de nem lehet adminisztratív formaság sem. A cél nem az, hogy legyen egy hatásvizsgálat, a cél az, hogy a hatásvizsgálatnak legyen valódi hatása. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu