DR. BÖGI VIKTÓRIA élő környezetért felelős minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen jogszabály-módosítás egy nagyon szikár és nagyon fontos eljárásjogi kérdést fog szabályozni, bízom benne, hogy ennek a talaján maradunk majd a vita során is.

Magyarország elkötelezett az országhatáron átterjedő, jelentős környezeti hatásokkal járó tevékenységek átlátható, az érintett államok érdemi részvételét biztosító, Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban álló vizsgálata mellett. Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálata során biztosítani kell a hatásviselő fél és az érintett nyilvánosság részvételét, valamint álláspontjuk és észrevételeik megismerését és érdemi figyelembevételét.

A nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz kapcsolódó, a környezetvédelemért felelős minisztérium által koordinált nemzetközi folyamat, amelyre akkor kerül sor, ha egy tervezett beruházás vagy tevékenység jelentős, határon átterjedő környezeti hatással járhat. A környezetvédelmi hatóságnak az eljárást lezáró döntése meghozatalakor érdemben figyelembe kell vennie a külföldről beérkezett észrevételeket és a konzultáció eredményét is.

A hatásviselő fél álláspontja nem jelenti azt, hogy a magyar hatóság döntését ahhoz kell igazítani, vagyis nem jelent vétójogot. Ugyanakkor az álláspontban foglaltak érdemi vizsgálata és figyelembevétele a nemzetközi és uniós kötelezettségek teljesítésének fontos eleme. A nemzetközi egyeztetés időtartama ugyanakkor nem határozható meg előre egységesen. Annak időigénye függhet többek között a részt vevő országok számától, a projekt összetettségétől, a szükséges készülő dokumentációfordításoktól, a külföldi nyilvánosság bevonásának módjától és a konzultációk eredményétől.

Egy összetett beruházás esetében ezért a nemzetközi szakasz időigénye jelentősen hosszabb lehet, mint egy egyszerűbb ügyben. A jelenlegi szabályozásban ebből adódóan olyan helyzet alakulhat ki, amelyben a környezetvédelmi hatóságnak vagy fel kell függesztenie a hazai eljárást a nemzetközi egyeztetés időtartamára, vagy a hazai eljárási cselekmények folytatása mellett túllépi az irányadó ügyintézési határidőt.

Egyik megoldás sem szolgálja megfelelően az eljárások kiszámítható és jogszerű lefolytatását, egyszóval a jogbiztonságot. A törvényjavaslat erre a problémára olyan általános szabályt állapít meg, amely valamennyi érintett környezeti hatásvizsgálati eljárásban alkalmazható. A környezetvédelmi hatósági eljárásokban a főszabály szerinti ügyintézési határidő megmarad, ugyanakkor a nemzetközi szakasz tényleges időigénye megfelelően megjelenik az ügyintézési határidőben.

Ha a nemzetközi szakasz a főszabály szerinti ügyintézési határidőn belül lezárul, a lezárást követően további 30 nap áll a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére arra, hogy a külföldről beérkezett észrevételeket, valamint a konzultációk eredményét értékelje, és a döntésében megfelelően figyelembe vegye.

Ha azonban a nemzetközi szakasz a főszabály szerinti ügyintézési határidőn túl is folytatódik, az ügyintézési határidő a nemzetközi szakasz lezárását követő harmincadik napon jár le. A szabály biztosítja, hogy a környezetvédelmi hatóság a nemzetközi eljárás eredményét érdemben értékelhesse, és döntésében figyelembe vehesse. A nemzetközi szakasz kezdő és záró időpontját a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet egyértelműen meghatározza. Ez biztosítja, hogy a nemzetközi szakasz tényleges időtartama objektíven megállapítható, és ennek alapján az ügyintézési határidő pontosan meghatározható legyen.

A szabályozás fontos eleme továbbá, hogy a nemzetközi szakasz alatt a hazai eljárás nem áll le, mint egy felfüggesztés esetén. A környezetvédelmi hatóság a nemzetközi egyeztetéssel párhuzamosan folytatja a hazai eljárási cselekményeket, így a nemzetközi egyeztetés időigénye nem a hazai eljárás felfüggesztésével, hanem az ügyintézési határidő megfelelő meghosszabbításával jelenik meg.

Ez a megoldás különösen fontos az összetett, jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltó környezetvédelmi ügyekben. A korábbi hasonló eljárások tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai és a nemzetközi eljárási cselekmények párhuzamos végzése szükséges ahhoz, hogy az eljárás jogszerűen és megfelelően lefolytatható legyen észszerű időn belül.

A szabályozás változatlanul hagyása esetén a nemzetközi szakaszt is magában foglaló környezetvédelmi hatósági eljárásokban ‑ a nemzetközi egyeztetés időigénye miatt ‑ az ügyintézési határidő túllépésének kockázata is fennállhat. Ez nemcsak az ügyfelet érintő jogkövetkezményekkel járhat, például az eljárási díj visszafizetésének kötelezettségét vonhatja maga után, hanem növelheti a meghozott környezetvédelmi döntés eljárásjogi okból történő megtámadásának kockázatát is, mely az országra nézve is következményekkel járhat, és a beruházás megvalósításának elhúzódásához is vezethet.

A javasolt módosítások ezért egyszerre szolgálják Magyarország nemzetközi és uniós kötelezettségeinek teljesítését, a környezet magas szintű védelmét, a nyilvánosság részvételének tényleges érvényesülését, valamint a környezetvédelmi hatósági eljárások kiszámíthatóságának és jogszerűségének erősítését.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat olyan általános és objektív szabályozást teremt, amely a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás tényleges időigényéhez igazítja az ügyintézési határidőt, miközben biztosítja a hazai eljárás folytathatóságát és a nemzetközi egyeztetés eredményeinek érdemi figyelembevételét. Kérem a tisztelt képviselőket, hogy támogassák majd a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu