Stier Gábor és Bendarzsevszkij Anton a Köztér KözBeszéd című műsorában egyetértett abban, hogy az orosz–ukrán háború gyors lezárásának jelenleg kevés az esélye, miközben a felek számára a béke feltételei jelentik a legnagyobb akadályt. Stier szerint a konfliktus alapvetően „kifulladásig” tartó felőrlő háborúvá vált, amelyben Oroszország nagyobb saját tartalékokra támaszkodhat, Ukrajna mögött viszont továbbra is ott áll a Nyugat. Úgy vélte, az Egyesült Államok sem engedhet meg magának egy látványos orosz győzelmet, mert azt Washington geopolitikai vereségeként is értelmeznék.
Bendarzsevszkij ezzel részben vitatkozva azt mondta, szerinte lényegében minden szereplő érdekelt lenne a háború lezárásában,
a konfliktus azonban azon akad el, hogy teljesen eltérnek az elfogadható feltételek. Értékelése szerint Ukrajna és Európa elfogadna egy, a jelenlegi frontvonalak mentén létrejövő tűzszünetet, Oroszország viszont ennél többet akar elérni. A szakértő katonai patthelyzetről beszélt: Ukrajna nem képes felszabadítani az elfoglalt területeket, Oroszország pedig rövid idő alatt nem tudja megszerezni az összes olyan területet, amelyet korábban célként jelölt meg.
A területi kompromisszum lehetőségét mindketten a rendezés egyik legnehezebb kérdésének tartották. Bendarzsevszkij szerint Kijev azért sem adhatja fel egyszerűen a még ukrán kézen lévő, erősen kiépített donbaszi állásokat, mert nincs garancia arra, hogy Moszkva később nem támaszt újabb területi követeléseket.
Stier arról beszélt, hogy Oroszország szintén biztonsági garanciákat várna egy megállapodástól;
ennek egyik lehetséges elemeként vetette fel, hogy bizonyos, orosz ellenőrzés alatt maradó területek státuszát külső szereplők is elismerhetnék. A beszélgetésben az is elhangzott, hogy egy ilyen kompromisszumot az ukrán vezetés belpolitikai és szuverenitási okokból rendkívül nehezen vállalhatna.
A két elemző Európa szerepét eltérően ítélte meg. Stier kevés európai érdekeltséget látott a konfliktus gyors lezárásában, és arról beszélt, hogy a háború Oroszországot hosszabb távon is leköti és gyengíti, ami különösen a balti és észak-európai országok biztonsági szempontjából jelentős. Bendarzsevszkij viszont hiányolta az aktívabb európai diplomáciát, és úgy vélte, Európa az elmúlt időszakban többet tehetett volna a tárgyalások előmozdításáért. A szankciók feloldását sem tekintette automatikusnak egy esetleges tűzszünet után, míg Stier szerint megfelelő megállapodás esetén Európa végül elfogadhatná a kialakuló helyzetet.
A beszélgetés végén a háború szélesebb geopolitikai és gazdasági következményei kerültek előtérbe.
Stier szerint Ukrajna a konfliktus legnagyobb vesztese, mivel súlyos demográfiai és gazdasági válsággal küzd,
és külső támogatás nélkül az állam működése is nehézzé válna; egyúttal Európa is jelentős terheket visel. Bendarzsevszkij arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa problémái részben már a háború előtt megjelentek, ezért azokat nem lehet kizárólag a konfliktusból levezetni. A műsor egészének egyik közös következtetése az volt, hogy a háború lezárását mindenekelőtt az egymással összeegyeztethetetlen orosz és ukrán feltételek akadályozzák, így egyik elemző sem számolt közeli, tartós rendezéssel.