Történelmi csúcsra emelkedett az üzemanyag ára Németországban. Az ADAC adatai szerint szerdán a dízel országos napi átlagára literenként 2,453 euró, mintegy 895 forint volt, míg a benzin 2,314 euróba, körülbelül 844 forintba került. Az árak az iráni háború február végi kezdete és a Hormuzi-szoros hajóforgalmának zavarai óta ugrottak meg: a dízel literje 71, a benziné 54 eurócenttel drágább a háború előtti szintnél.
Friedrich Merz kancellár már kormányzati beavatkozást ígért, konkrét intézkedést azonban még nem jelentett be.
A koalíción belül sincs egyetértés: az SPD rendkívüli nyereségadóval terhelné az olajvállalatokat, amit Merz elutasít. A CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője, Thorsten Frei azt sürgeti, hogy legkésőbb október 1-jéig lépjen a kormány. Berlin az év első felében már alkalmazott egy kéthónapos üzemanyagadó-csökkentést, ez június végén kifutott.
A német fuvarozói szövetség, a BGL szintén segítséget követel, mert szerinte a rekordmagas dízelárak
már számos középvállalkozás fennmaradását és a német gazdaság versenyképességét veszélyeztetik.
A fuvarozók nem támogatják Katherina Reiche gazdasági miniszter átmeneti áfacsökkentési javaslatát, mivel a vállalkozások az áfát visszaigényelhetik, így ettől nem várnak érdemi könnyítést.
A BGL ehelyett a fuvarozókat terhelő kettős szén-dioxid-költség megszüntetését és úgynevezett kereskedelmi dízel bevezetését javasolja. Ennek keretében az üzleti célú dízel energiaadóját az uniós minimumra csökkentenék, illetve részben visszatérítenék. A szövetség szerint hasonló konstrukció több uniós országban, köztük Magyarországon is működik, az uniós válságtámogatási szabályok pedig lehetőséget teremthetnek a megugró üzemanyagköltségek kompenzálására.