Gavra Gábor és Kóczián Péter az Öt Visszhangkamra című műsorában Magyar Péter kormányának 2027-es költségvetési tervezetét elemezte. 

Gavra a frissen ismertetett intézkedések közül a GDP-arányos 4,9 százalékos hiánycélt, a személyi jövedelemadó alsó kulcsának csökkentését, a családi pótlék megduplázását és az anyák adómentességének korlátozását emelte ki. Első benyomása szerint a tervezet nem tekinthető klasszikus megszorító költségvetésnek, bár a hiány továbbra is jelentősen meghaladná a háromszázalékos szintet. 

Kóczián úgy értékelte, hogy a költségvetésből hiányzik a világosan megfogalmazott politikai vezérfonal,

és azt a kormányon belüli érdekek közötti egyensúlyozás eredményének nevezte. Szerinte a Tisza egyszerre őriz meg több, a Fidesz által bevezetett támogatást – például a babaváró hitelt, a CSOK-ot és a rezsicsökkentést –, miközben jövedelmi korlátokkal és adóváltoztatásokkal módosítja a korábbi rendszert. 

A beszélgetésben kitértek a nagyvállalatokat és a milliárdosokat érintő adóemelésekre, valamint arra is, hogy a közszférában bejelentett béremelések nem feltétlenül felelnek meg a választási kampányban kialakított várakozásoknak. A belügyi dolgozóknak ígért átlagos 15 százalékos emelés kapcsán a kormányzati kommunikációt is bírálták, hangsúlyozva, hogy az átlagos növekedés nem jelent minden érintett számára azonos mértékű béremelést. 

A műsor második részében Orbán Viktor lakitelki szerepléséről és a Fidesz választási vereség utáni helyzetéről beszéltek.

Kóczián szerint Orbánnak már korábban meg kellett volna fogalmaznia a párt új helyzetére adott válaszát,

és hiányolta a Tisza sikerének érdemi, stratégiai elemzését. Gavra úgy értelmezte Orbán kijelentéseit, hogy a Fidesz politikai visszatérésének lehetősége elsősorban a Tisza kormányzati teljesítményétől és választói elvárásainak teljesülésétől függ. 

A beszélgetés végén a franciaországi és más európai városokban tapasztalt erőszakos zavargásokat vizsgálták. Gavra szerint félrevezető volna az eseményeket kizárólag a migrációval magyarázni: úgy vélte, a fiatalok kilátástalansága, a technológiai átalakulás és a munkaerőpiaci bizonytalanság is hozzájárulhat a társadalmi feszültségekhez. 

+ −