Róna Péter 84 éves közgazdász a Magyar Közöny podcastnak adott búcsúinterjújában bejelentette, hogy visszavonul a nyilvános közéleti szerepléstől, és átadja a helyét a következő generációnak.
1956 meghatározta életét
Az október 23-a alkalmából készült beszélgetésben felidézte az 1956-os forradalom személyes emlékeit: 14 évesen részt vett a budapesti tüntetéseken, élelmiszert vitt a Széna téri felkelőknek, majd átélte, ahogy egy szovjet tank lövedéke romba döntötte családja lakásának egy részét.
Édesanyjával később elmenekültek Magyarországról.
Róna szerint az 1956-ban megtapasztalt megaláztatás és igazságtalanság egész életére meghatározta világnézetét,
és a művészi pálya helyett a társadalmi kérdések felé fordította.
A demokrácia állapota
A forradalom tanulságait a jelenlegi orosz–ukrán háborúval is összekapcsolta: élesen elítélte az orosz agressziót, és szégyenletesnek nevezte Magyarország Ukrajnával szembeni magatartását. Úgy vélte, Orbán Viktor külpolitikáját az a feltételezés vezette, hogy a jövő világrendjét az Egyesült Államok, Oroszország és Kína határozza majd meg, ezért Magyarországot a vélt győztesek oldalára kívánta állítani.
A magyar demokrácia legnagyobb akadályának Róna Péter a történelmileg mélyen gyökerező vezérelvűséget és az egyenjogúság társadalmi kultúrájának hiányát tartja.
Szerinte Magyarországon a politikai közösségek továbbra is hajlamosak egyetlen vezetőtől várni a megoldást,
miközben a valódi demokrácia alapja a polgárok egyenrangúsága, a hatalom ellenőrzése és a másik ember méltóságának tisztelete.
Üzent Magyar Péternek is
Magyar Péter politikai teljesítményét elismerte, demokratikus szándékait sem vonta kétségbe, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy nála is megjelennek a vezérszerep kialakulásának jelei.Hangsúlyozta, hogy a hatalom természeténél fogva terjeszkedésre és korrupcióra hajlamos, ezért
egyetlen politikus sem mentesülhet a bírálat alól.
A magyar társadalom megosztottságának felszámolásához szerinte elengedhetetlen, hogy az emberek politikai nézetkülönbségeiktől függetlenül honfitársként és embertársként tekintsenek egymásra. A politikai elitnek pedig a társadalom egészéért kell felelősséget vállalnia, nem pedig saját táborának érdekeit kizárólagosan képviselnie.
Szemben a hazugság kultúrájával
Búcsúüzenetében Róna két feladatot jelölt meg Magyarország jövője szempontjából: a demokratikus önrendelkezés megőrzését és a hazugság kultúrájával szembeni fellépést.
Az április 12-i választást úgy értékelte, hogy a magyar nemzet saját kezébe vette a sorsát,
és figyelmeztetett: ebből a jogából a továbbiakban sem engedhet, még az általa támogatott politikai változások után sem. Különösen veszélyesnek tartja a politikai és médiatérben eluralkodó valótlanságokat, amelyek terjedését az internet tovább erősítette. Meggyőződése szerint Magyarország tehetséges és alapvetően tisztességes társadalma képes sikeresebb, demokratikusabb és boldogabb országot teremteni, ha ragaszkodik az igazsághoz és saját szabadságához.
Visszavonulását azzal indokolta, hogy 84 évesen már a fiatalabb nemzedékeknek kell alakítaniuk az ország jövőjét. Ő maga ezután elsősorban a festészetnek és a családjának kívánja szentelni idejét.
Mint mondta, az 1956-os forradalom emléke egész életében erkölcsi mérceként szolgált számára,
közéleti tevékenységének legfontosabb mozgatórugója pedig az volt, hogy senki ne alázhassa meg és ne foszthassa meg méltóságától a kiszolgáltatott embereket.