(...)
A modern cionizmus atyja Theodor Herzl volt, egy osztrák-magyar újságíró, az 1896-ban megjelent A zsidó állam című mű szerzője. Herzl azzal érvelt, hogy a modern európai államok által a zsidóknak biztosított új jogi védelem ellenére a mélyen gyökerező antiszemitizmus miatt a zsidóknak nincs jövőjük Európában. Igaza volt, amit a későbbi események be is bizonyítottak.
A modern cionizmus nem számított kivételnek;
egy volt a számos új gyarmatellenes mozgalom közül, amelyek arra kényszerítették a recsegő-ropogó Oszmán és Osztrák-Magyar Birodalmat, hogy adjanak szabadságot az uralmuk alatt élő népeknek.
Ilyen volt az arab – majd később a palesztin – nacionalizmus megjelenése is; utóbbi részben a cionizmusra adott válaszként jött létre. A palesztin vezetők akkoriban – a maiakkal ellentétben – elismerték a zsidók történelmi kötődését a Szentföldhöz, bár a zsidó szuverenitás gondolatát teljes mértékben elutasították.
A cionizmusnak – akárcsak a szocializmusnak – számos irányzata létezik.
Egyes cionisták még egy kétnemzetiségű, zsidó-arab állam gondolatát is támogatják. Napjainkban egy szélsőséges kisebbség a palesztinok kiűzését, valamint a bibliai mintájú zsidó szuverenitás helyreállítását szorgalmazza. Ám egyik elképzelés sem tekinthető az ideológia szerves, elválaszthatatlan részének.
Tony Blair és Joszif Sztálin például mindketten szocialisták voltak, de egyébként semmi közös nem volt bennük.
(...)