(...)

Most az új kormány nem csak egy kifosztott országgal, hanem a Fidesz-rezsim történelmi hazugságainak romhalmazával is szembesül. A rengeteg bűncselekmény és anyagi visszaélés mellett azoknak a tudományos világgal párhuzamos intézményeknek a felszámolása is elengedhetetlen, amelyeket Orbán a történelem átírására hozatott létre. Hogy csak a legjelentősebbeket említsük: a Veritas Intézet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Magyarságkutató Intézet, a Kertész Imre Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet, a XX. Század Intézet, valamint a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI). Alapításuknak nem tudományos, hanem politikai funkciója volt. Ez egyrészt a történelem átértelmezését jelentette volna a Fidesz-propaganda szellemében, másrészt pedig a kényelmetlen témák szisztematikus elhallgatását. Az állami korrupció szempontjából talán csak aprópénznek tűnik, de a mintegy 7,7 milliárd forintos éves összköltségvetéssel ez a rendszer jóval bőségesebben volt ellátva, mint a Magyar Tudományos Akadémia megfelelő korábbi intézményei – amelyeket mind elvontak az Akadémiától és mellékvágányra tereltek. Mindezen semmit sem változtat az, hogy ezekben az intézményekben adott esetben szakmai munka is zajlott.

(...)

A választás éjszakáján százezrek ünnepeltek és táncoltak késő éjszakáig a főváros utcáin – ami a magyar háború utáni történelemben példátlan jelenség. Magyar Péter május 9-i hivatalba lépésekor ez a népünnepély megismétlődött. Ebből a perspektívából nézve a 2026-as választás egy vér nélküli forradalom volt. 

(...)

Ezen logika szerint az ideális Magyarország a külső hatásoktól – Észak-Koreához hasonlóan – hermetikusan el van zárva, és uralkodóira van bízva, akik szuverén módon döntenek a rendkívüli állapotról. Carl Schmitt visszaköszön.

Így azonban mégiscsak eljutottunk egy 1956-tal közös vonáshoz – akkoriban a hatalom szintén valami hasonlóra törekedett. Ez azonban Magyarország évezredes kulturális tradícióival egyszerűen összeegyeztethetetlen volt, és csak durva erőszakkal és a határok lezárásával lehetett érvényesíteni. 2026 vesztesei már nem rendelkeztek olyan lehetőségekkel, mint a sztálinisták 1956 után. Ne legyenek azonban illúzióink: az eszközök rendelkezésükre álltak ehhez és totális bevetésük nem morális, hanem praktikus okok miatt maradt csak el. Épp a választások előtti hónapok bizonyították azt, hogy a regnáló hatalom számára az erkölcsi aggály ismeretlen fogalom.