Magyar Dávid rádiós műsorvezető, Gerő Tamás ügyvéd, Deák Dániel politikai elemző és Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője vitatkoztak az ATV Csatt című műsorában.

Éles szóváltások jellemezték az ATV Csatt című műsorának október 26-i adását, amelyben Bencsik András, Deák Dániel, Gerő Tamás és Magyar Dávid az október 23-i ünnepségek körüli politikai konfliktusokról és a Tisza-kormány elszámoltatási intézkedéseiről vitázott. 

A beszélgetés egyik legfeszültebb pontján Bencsik határozottan tagadta, hogy Orbán Viktor valaha uszított volna,

míg vitapartnerei a volt miniszterelnök korábbi, „poloskázásként” emlegetett kijelentéseit hozták fel ellenpéldaként. 

Bencsik András a korábbi kormányzati szereplőkkel szembeni büntetőeljárásokat politikai leszámolásnak nevezte, és azt állította, hogy egyes érintetteket ártatlanul tartanak fogva. Gerő Tamás ezzel szemben a rendszerszintű korrupció feltárásának szükségességét hangsúlyozta, miközben a résztvevők az ártatlanság vélelméről, az előzetes letartóztatások indokoltságáról és a politikai megbékélés lehetőségéről is összecsaptak.

A műsor második felében Orbán Viktor politikai jövője és esetleges ENSZ-főtitkári jelölése, majd a szerbiai választási fordulat került előtérbe. Bencsik szerint az ENSZ-főtitkári lehetőség diplomáciai körökben valóban felmerülhetett, de hangsúlyozta, hogy hivatalos jelölésről nincs megerősített információ. 

Deák Dániel úgy értékelte, hogy a Fidesznek a választási vereség után önálló politikai szereplőket kell felépítenie,

miközben Orbán inkább tanácsadói, „edzői” szerepbe húzódhat vissza. Gerő Tamás szerint a volt kormányfő fokozatos visszavonulása is elképzelhető, és kétségesnek tartotta, hogy megkaphatná az ENSZ vezetését, különösen az esetleges brit ellenállás miatt. 

A szerbiai választásokat a vendégek a magyarországi kormányváltással állították párhuzamba: Gerő és Magyar Dávid a fiatalok mozgósítását, az újvidéki tragédia nyomán kialakult elégedetlenséget és a korrupcióellenes követeléseket emelte ki; míg Bencsik és Deák a közösségi média szerepét, a változást ígérő új politikai erők népszerűségét és a két ország politikai folyamatai közötti hasonlóságokat hangsúlyozta.