A most aláírt norvég-magyar egyezmények értelmében Magyarország 254,1 millió euróhoz, mintegy 92 milliárd forinthoz juthat,
amelyet többek között környezetvédelmi, egészségügyi, kulturális és társadalmi felzárkóztatási programokra fordíthatnak.
A támogatási keretből 80 millió eurót, mintegy 29 milliárd forintot a zöld átállásra, 42 millió eurót helyi fejlesztésekre, 25 millió eurót az egészségügyre, 16-16 millió eurót pedig kulturális és roma integrációs programokra különítenek el.
További 26 millió euró jut a Civil Alapba, amelynek kezeléséért a támogató országok által kiválasztott független szervezetek felelnek.
A programokhoz Magyarország mintegy 12 milliárd forintnyi költségvetési társfinanszírozást biztosít. Kármán András pénzügyminiszter az aláíráskor átlátható pályázati eljárásokat és a támogatások szabályszerű felhasználását ígérte.
A megállapodás egy többéves diplomáciai és finanszírozási vitát zár le,
amely miatt Magyarország az előző támogatási ciklusban csaknem 215 millió eurótól, mai árfolyamon mintegy 77 milliárd forinttól esett el.
Az Orbán-kormány és a donorországok között azért nem született egyezség, mert a magyar fél nem fogadta el, hogy a civil szervezeteknek szánt forrásokat a kormánytól független, pályázaton kiválasztott alapkezelő ossza szét.
A vitában a Norvég Civil Alap feletti ellenőrzés volt a fő ütközőpont, miközben az érintett civil támogatások a teljes keretnek csupán mintegy öt százalékát tették ki.
A 2026 áprilisi kormányváltás után Orbán Anita külügyminiszter szeptemberben újraindította a tárgyalásokat, amelyek az október 26-i megállapodáshoz vezettek. Espen Barth Eide norvég külügyminiszter az aláíráskor üdvözölte a kapcsolatok rendezését, és hangsúlyozta az együttműködés, a jogállamiság és a demokrácia jelentőségét.
A mostani ciklus 26 millió eurós Civil Alapját újra az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium kezeli majd.
Nyitókép forrása: Kármán András Fb