Orbán Anita magyar külügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy kedden Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel találkozik, és el is utazott Washingtonba.
Időközben viszont kiderült, hogy Rubio elutazott Donald Trumppal Texasba kampányolni; a találkozót ezért elhalasztották, Orbán Anita találkozója eltűnt Marco Rubio friss hivatalos programjából.
A magyar külügyér addig is bejelentette, hogy találkozott az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Ügynökségével (DFC), mivel a Rubio-tárgyalás „az amerikai fél kérésére a hét második felére halasztódott, mivel Marco Rubio kedden Donald Trump elnököt kíséri texasi útján”.
De mi is ez a szervezet?
A U.S. International Development Finance Corporation (DFC) az amerikai szövetségi kormány befektetésfinanszírozási intézménye,
amelynek feladata a külföldi gazdasági fejlesztések támogatása és az amerikai stratégiai érdekek érvényesítése.
Létrehozásáról a Kongresszus 2018-ban, Donald Trump első elnöksége alatt, kétpárti támogatással elfogadott BUILD Act törvényben döntött, az ügynökség pedig 2020. január 2-án kezdte meg működését.
Két korábbi intézmény, az 1971-ben alapított Overseas Private Investment Corporation (OPIC) és az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség, a USAID Development Credit Authority nevű hitelgarancia-programjának feladatait egyesítette.
A cél egy olyan, a hagyományos segélyezésnél erősebben piaci alapú intézmény létrehozása volt, amely magántőkét mozgósít a fejlődő és stratégiai jelentőségű országokban. A DFC eredetileg 60 milliárd dolláros finanszírozási felső korláttal indult, és a 2025-ös jogszabályi változások további jogosítványokat biztosítottak számára.
Az ügynökség hivatalos tájékoztatása szerint jelenleg több mint száz országban rendelkezik aktív befektetésekkel, portfóliója meghaladja a 40 milliárd dollárt.
Segíti az amerikai vállalatok piacra lépését
A DFC nem hagyományos segélyező szervezet: elsősorban hitelekkel, hitelgaranciákkal, tőkebefektetésekkel és politikai kockázatokra kötött biztosításokkal segíti a beruházásokat. Olyan projektek finanszírozásában vesz részt, amelyekhez a piaci szereplők önmagukban nem, vagy csak kedvezőtlen feltételekkel biztosítanának elegendő forrást.
Tevékenysége kiterjed az energetikára, a közlekedési és digitális infrastruktúrára, az egészségügyre, a mezőgazdaságra, a pénzügyi szolgáltatásokra és a kritikus ásványkincsekhez kapcsolódó ellátási láncokra.
Az ügynökség a beruházások gazdasági életképességét, fejlesztési hatását és kockázatait is vizsgálja, miközben amerikai és szövetséges vállalatok külföldi piacra lépését is elősegíti.
A DFC tehát egyszerre fejlesztéspolitikai és gazdaságdiplomáciai eszköz:
az amerikai kormány ezen keresztül támogathatja saját vállalatainak nemzetközi lehetőségeit,
erősítheti partnerei gazdasági kapcsolatait, és alternatív finanszírozást kínálhat más nagyhatalmak, különösen Kína beruházásaival szemben. A döntések ugyanakkor nem automatikus állami támogatások: a projekteket pénzügyi és stratégiai szempontból is elbírálják.
A végrehajtó hatalom alá tartozik
Az amerikai kormányzati rendszerben a DFC a végrehajtó hatalomhoz tartozó, teljes egészében állami tulajdonú intézmény, amely az amerikai külügyminiszter külpolitikai iránymutatása alapján működik.
Irányító testületében a külügyi, pénzügyi és kereskedelmi tárca vezetői, valamint magánszektorbeli képviselők is helyet kapnak; működését kongresszusi ellenőrzés és független főfelügyelői vizsgálatok is felügyelik.
A DFC az amerikai külpolitika, nemzetbiztonság és gazdasági érdekérvényesítés metszéspontjában helyezkedik el.
Orbán Anita a közlése szerint konkrét magyarországi energetikai és közlekedési fejlesztésekről egyeztetett,
amelyek a DFC lehetséges befektetései lehetnek, és hozzájárulhatnak az energiaellátás diverzifikálásához, az infrastruktúra korszerűsítéséhez és a munkahelyteremtéshez.