Az Európai Ügyészség (EPPO) függetlenségét és működőképességét veszélyeztető politikai és intézményi akadályokra figyelmeztetett Laura Codruța Kövesi, a szervezet távozó vezetője a Politicónak adott interjújában.
Nincs elég pénz, nincs elég ember
A hétéves mandátumát pénteken befejező főügyész szerint az uniós pénzekkel kapcsolatos csalások és korrupciós ügyek kivizsgálását három tényező nehezíti:
a tartós forráshiány, az ügyészség működését szabályozó uniós rendelet felülvizsgálatának késlekedése és a túlzott bürokrácia.
Kövesi elmondta, hogy az EPPO-nak papíron 230 delegált európai ügyésszel kellene működnie, de csak 180 finanszírozására van elegendő pénze. A biztonsági szolgáltatások költségeinek is mindössze egyharmadát fedezi a költségvetés.
„Aggódom, hogy az Európai Ügyészséget lassan megölik, éppen azért, mert végzi a munkáját” – fogalmazott a román főügyész.
A brüsszeli intézményi viszonyokat az Alienből vett idézettel jellemezte: „Brüsszelben senki sem hallja, ha sikítasz”.
Kövesi szerint az ügyészség az indulása óta jelentős eredményeket ért el, de utódjának, a német Andrés Ritternek az lesz a legfontosabb feladata, hogy megőrizze a szervezet függetlenségét és hitelességét.
Emberek a törvények felett
Laura Codruța Kövesi arról is beszélt, hogy az uniós intézményekben és a tagállamokban egyes befolyásos szereplők akadályozzák a büntetőeljárásokat.
„Egyes politikusok azt gondolják, hogy a törvények felett állnak. Ha beidézik, hogy vallomást tegyen, meg kell jelennie”
– jelentette ki.
Hozzátette: „Nem félek kimondani, hogy ha fontos emberek vannak bevonva a vizsgálatba, legyen szó vezető politikusokról vagy politikai elithez kötődő gazdag emberekről, nehézségekbe ütközünk a jogaink gyakorlásában”.
A Politico az interjúban rákérdezett az úgynevezett Pfizergate-ügyre is, amelyben az ügyészség az Európai Bizottság koronavírus-vakcina-beszerzéseinek körülményeit vizsgálja. Kövesi azonban leszögezte: „Konkrét nyomozásokról nem kívánok nyilatkozni”.
Így nem erősítette meg, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök azok közé tartozna, akik nem tettek eleget egy ügyészségi idézésnek.
A Politico külön forrása szerint Von der Leyen még nem tett személyes vallomást az eljárásban,
az Európai Bizottság viszont azt közölte, hogy teljes körűen együttműködik az ügyészséggel.
Kövesi a görög mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos ügyet nevezte az EPPO ügyészei elleni legnyilvánvalóbb megfélemlítési kísérletnek. Szerinte egyes politikusok addig támogatják a független igazságszolgáltatást, amíg a vizsgálatok nem érintik őket vagy közvetlen környezetüket.
A magyarországi működésre sincs elég pénz
Magyarországot és Lengyelországot külön is megemlítette a főügyész, amikor az Európai Ügyészség forráshiányának következményeiről beszélt. Magyarország 2026 augusztusában csatlakozott az EPPO-hoz, a szervezet pedig jelenleg alakítja ki hazai működésének feltételeit.
Kövesi szerint az Európai Bizottság a magyarországi feladatok ellátásához szükséges költségvetésnek csak a felét javasolta biztosítani.
„Pontosan elmagyaráztuk, mire van szükségünk a munkánk elvégzéséhez, de a Bizottság a szükséges költségvetés felét javasolta” – mondta.
Lengyelországban az EPPO 24 delegált ügyészt tartana szükségesnek, de jelenleg csak 15 dolgozik; Kövesi szerint ez az intézmény hitelességét veszélyezteti.
Az ügyészség vezetője visszautasította azt az érvelést is, hogy az EPPO-hoz való csatlakozás a nemzeti szuverenitás feladását jelentené.
„Jobb lenne, ha a bűnözőknek lenne szuverenitásuk?”
– tette fel a kérdést, hangsúlyozva, hogy az ügyészség a nemzeti jogszabályok alapján, a tagállami bíróságok előtt jár el.
Az EPPO választási időszakokban folytatott nyomozásait érő bírálatokra pedig úgy reagált: „Ha azt kérnék tőlünk, hogy tartózkodjunk a cselekvéstől, mert Európában valahol választások vannak, egyáltalán nem tudnánk dolgozni”.
Nyitókép forrása: Codruta Kövesi Fb