A kormány benyújtotta az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árrésstop megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot.
A javaslat indoklása szerint az élelmiszerek és háztartási termékek inflációs folyamatainak normalizálódása, valamint a forint euróval szembeni erősödése kedvező feltételeket teremtett az intézkedés kivezetéséhez.
A kabinet álláspontja szerint a korlátozás további fenntartása már nem indokolt,
és a szabályozás akadályozza az egyenlő versenyt a kiskereskedelmi piacon.
A törvényjavaslat ezért hatályon kívül helyezné a kereskedelemről szóló törvény árréskorlátozásra vonatkozó rendelkezéseit és kapcsolódó mellékleteit. A 2025 márciusában bevezetett intézkedés eredetileg harminc alapvető élelmiszer-kategóriában legfeljebb tízszázalékos kereskedelmi árrést engedélyezett, majd a szabályozást további termékekre és a drogériai cikkekre is kiterjesztették.
Magyar Péter miniszterelnök már a törvényjavaslat benyújtása előtt bejelentette a kivezetés szándékát, amelyről a kormány az elmúlt hónapokban kereskedőkkel, élelmiszer-feldolgozókkal és más piaci szereplőkkel is egyeztetett.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egyaránt támogatja az árrésstop megszüntetését,
mert álláspontjuk szerint a tartós állami beavatkozás korlátozta az árversenyt,
nehezítette a kereskedők és beszállítók működését, valamint a kisebb üzletek számára is többletterheket jelentett.
Az OKSZ szerint a korlátozás eltörlésével nagyobb mozgástér nyílhat az árengedményekre és az akciókra, ugyanakkor a szervezet kifogásolja, hogy a kormány nem kezdte meg a kiskereskedelmi különadó csökkentését. Az érdekképviselet közlése szerint 2027-ben az 1 és 50 milliárd forint közötti adóalapsávban a különadó kulcsa 0,15 százalékról 0,45 százalékra emelkedne.
A vásárlói árakra gyakorolt hatás ugyanakkor bizonytalan:
a kereskedők nagyobb szabadságot kaphatnak az árképzésben, de ez önmagában nem garantál árcsökkenést.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi, júniusi elemzésére hivatkozva az MKIK azt közölte, hogy az árrésstop akkori kivezetése átmenetileg legfeljebb 0,4 százalékponttal emelte volna az inflációt. A tényleges hatás a piaci versenytől, a beszállítói áraktól és a kereskedők döntéseitől is függ majd.