November 4-én, az 1956-os forradalom szovjet leverésének 70. évfordulóján megkezdődik a kommunista állambiztonsági ügynökakták széles körű nyilvánosságra hozatala Magyarországon.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) a tervek szerint szerda délelőtt indítja el a nyitottaktak.hu internetes felületet,
amelyen bárki ingyenesen kereshet az egykori állambiztonsági hálózat fennmaradt nyilvántartásaiban.
Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója szerint elsőként három irattípus válik hozzáférhetővé: a hálózati személyek azonosító és beszervezési adatait tartalmazó 6-os kartonok, a beszervezett személyeket nyilvántartó B-naplók, valamint az 1990-ben mágnesszalagra mentett H-jelű hálózati adattár adatai.
Ezekben összesen mintegy 50–60 ezer egykori hálózati személy neve és adatai szerepelnek, de a nyilvántartások között átfedések vannak. A részletesebb, akár több száz oldalas beszervezési iratanyagok, az úgynevezett B-dossziék közzététele később, folyamatosan történik meg, legkésőbb 2027. február 25-ig. A nyilvánosságra hozatal tehát nem jelenti valamennyi állambiztonsági dokumentum azonnali hozzáférhetővé válását.
A rendszerváltás óta vitatott ügynökakták megnyitásáról szóló új szabályozást a Tisza-kormány kezdeményezte.
Az Országgyűlés július 7-én támogatta a feltárás előkészítését, a kormány július 21-én nyújtotta be a társadalmi egyeztetés után kidolgozott törvényjavaslatot, amelyet szeptember 15-én 149 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 35 tartózkodás mellett fogadtak el. Az eredeti menetrend szerint az első iratok októberben kerültek volna nyilvánosságra, ám a parlament októberben november 4-re halasztotta a határidőt, mert az iratanyag ellenőrzése és a közzététel előkészítése több időt igényelt.
A törvény célja, hogy az állambiztonsági múlt szélesebb körben kutatható legyen, és a megfigyeltek megismerhessék az őket megfigyelő hálózati személyek és hivatásos alkalmazottak kilétét.
A szabályozás ugyanakkor védi a különösen érzékeny személyes adatokat és a fennálló nemzetbiztonsági érdekeket.
Az eredeti tervekhez képest fontos szűkítés, hogy a mágnesszalagokon őrzött G- és K-adattár nem kerül automatikusan, teljes egészében az internetre: a mostani közzététel ezek közül a H-adattárra terjed ki.
Magyar Péter miniszterelnök november 2-án, az Országgyűlésben tartott napirend előtti felszólalásában 36 éves történelmi adósság törlesztésének nevezte az ügynökakták megnyitását. Azt hangsúlyozta, hogy a kommunista állambiztonság behatolt a családok és közösségek életébe, az együttműködésre pedig egyeseket zsarolással, másokat anyagi vagy karrierelőnyökkel vett rá.
Figyelmeztetett arra, hogy a nyilvánosságra kerülő név önmagában nem mondja el egy ember teljes történetét:
különbséget kell tenni a beszervezés, a tényleges jelentéstevékenység és az együttműködés körülményei között.
A kormányfő szerint az iratok közlése nem ítélethozatal, hanem a diktatúra működésének feltárása; a megfigyelteknek joguk van megismerni saját történetüket.
A levéltár főigazgatója ugyancsak óvatosságra intett: az állambiztonsági dokumentumok tartalma nem minden esetben megbízható, az iratanyag pedig jelentős részben hiányos, ezért a közzétett adatokat történeti összefüggéseikben kell értelmezni. Az érintettek helyesbítő nyilatkozatot fűzhetnek az iratokhoz, de a törvény nem teszi lehetővé, hogy kérésükre önkényesen visszatartsák a közzéteendő adatokat.
Nyitókép: Fortepan / Kereki Sándor, 1968