A manipuláció legfelső foka, hogy ma bejelenti, hogy aláírjuk az Isztambuli Egyezményt.
2 percig gondolkodtam, hogy leírjam-e hirtelen a gondolataimat, vagy ebből megint csak az lesz, hogy a 444 és a többi tehetség szalagcímen hozza le a „Virág a rasszista után”, hogy Virágot a nők elleni erőszak sem érdekli. Aztán rájöttem, oly mindegy, úgyis azt hozzák le, amit akarnak, nem azt, amit én mondok.
Varga Judit egykori szóhasználata az Isztambuli Egyezményt illetően (hogy hiszti) megint elviszi az agyakat oda, ahova nem kéne, el a lényegről.
Sok oka van annak, hogy ez az egyezmény miért nem jó, és most nem megyek bele mindenbe.
De a legnagyobb gond vele az, hogy most több ezer nő gondolja azt, hogy ennek ratifikációjával az ő élete csapásszerűen megváltozik, ő biztonságban lesz és védelmet kap. Ez önámítás, hazugság és noha pszichológiailag érthető reménykeresés, ez így önmagában még nagyobb áldozati szerepbe teszi a nőket.
Az egyezmény önmagában semmit nem old meg. A ratifikációja sem. Ráadásul, csak úgy, mint az itthoni „gyermekvédelmi törvény”, ebben is rengeteg olyan pont van, aminek semmi köze ahhoz, amiért most sokan tapsolnak hozzá. Vagyis ahhoz, hogy egy almát megvegyél, az egész gyümölcskosarat meg kell venned, még akkor is, ha abból két gyümölcs neked allergiát fog okozni.
A nők elleni erőszak Magyarországon kemény pszichológiai kérdés. Kemény generációs trauma okozta eredetű. Keményen egy a kultúrába beivódott hímsoviniszta gyökerű betegség. Nincs az a törvény, amitől ez jobb lesz, ha az alapokat nem kezeljük. Ez egy ragtapasz. S abból is egy problémás féle.
Meg lehet ám nézni Finnországot például, ahol ratifikálták a törvényt, mégis rosszabbak a számaik, mint a miénk. A csehek meg nem ratifikálták, és még sokkal alacsonyabbak a számaik. Na vajon miért?
Azt gondolom, sokan nem is tudják, hogy 2023 óta az egyezmény jó része bekerült az EU-jogba is, amikor az EU ratifikálta azt. Gondolom, azt sem tudják sokan, hogy az egyezmény legtöbb része a magyar jogban is benne van. Vannak hiányosságok, DE épp ezért miért nem az a megoldás, hogy csak úgy, mint Amerika, a saját törvényeinken javítunk? Miért kell megint egy nemzetközi szervezet alárendelni magunkat?
Szerinted, ha téged bántalmazás ér, majd onnan kiküldenek valakit? Szerinted ez így van? Szerinted majd ez lesz?
Csak mert az egyezményt megszegni konkrétan SEMMIVEL nem jár. Nem kap az ország pénzbüntetést, nincs kötelezettséged betartani az ajánlásokat. Stb., stb. SEMMI jogi autoritása nincs az országunk felett. Ergo ez egy papír. Ez egy ajánlás. Amit most majd nagy csinnadrattával alá lehet írni, aztán másnap megyünk tovább.
Ennél SOKKAL erőteljesebb mozzanat lenne a saját törvényeinket átírni úgy, hogy nagyobb védelmet kapjanak a nők. Ennél SOKKAL erőteljesebb mozzanat lenne a pszichológiára és a neveltetésre áttenni a hangsúlyt.
És ennél SOKKAL erőteljesebb mozzanat lenne például, ha törvényt hoznának az online kommentekben megjelenő sz'xuális aberráció, sz'xuális töltetű online erőszak megfékezésére, mert ami itt megengedett, az utána sokkal könnyebben normalizálódik a való világban is.
És ehhez hozzátenném még azt a kényelmetlen tényt is: azok a nők, akik ott tapsolnak az egyezmény aláírásához, azon nők között sok olyan van, aki, ha itt a kommentszekcióban egy férfi sz'xuális aberrációját és agresszióját fejezi ki, akkor ők azt lájkolják.
Mert hát a nők elleni erőszak a legtöbb embernél addig fontos, amíg vele történik, és ma megkockáztatom, addig, amíg olyan emberrel történik, akivel te politikailag szimpatizálsz.
Minden más elhanyagolható.
Nem kell sokat kutatni, hogy idehozzak 1000 mondatot arról, miket írtak nekem nők azután, miután Törökszentmiklóson egy bedrogozott férfi nekem esett. Nem vert meg. De sok nő szerint meg kellett volna, hogy verjen. Csak azért, mert politikailag nem szimpatizálnak velem. Az a férfi több nővel erőszakoskodott már a városban, nem hiszem, hogy minddel azért, mert ők is Fideszre szavaztak.
A kettős játék itt is undorító. Te nem tudod, mit váltott ki belőlem az az este, és noha igénye lett volna rá sok embernek, nem azért nem vert meg, mert nem akart, hanem mert én elhúzódtam, másodszorra meg visszafogták.
Igen, a rendőrség szerint ez egy dobható ügy volt – holott, mint említettem, más nő is tett már panaszt a férfi ellen.
De várjuk meg, míg egy kapcsolatban majd ez a férfi is jól megver egy nőt. És amikor majd az kikerül, akkor, ha van Isztambuli Egyezmény, ha nincs, lesznek olyan nők (és férfiak), akik majd a nőt hibáztatják. És lehet, hogy a rendőrség még akkor sem fog semmit tenni, mert hát na... még nem verte meg elég erősen.
Svédország tagja az egyezménynek, mégis, ahogy én pár hónapja beszámoltam róla, egy bíró szabadon engedett egy amúgy illegális migránst egy erőszak után, mert a bíró szerint az aktus nem tartott elég sokáig ahhoz, hogy erőszaknak lehessen nevezni.
Ennyit az egyezmény fontosságáról.
Baromira nem ez fog segíteni rajtunk, nőkön, bár ahogy olvastam, Mérő Vera már sír a boldogságtól. Oké, ha kisírtad magad, talán kezdjünk el inkább arról beszélni, hogy mi a valódi megoldás.
Nők és férfiak pszichológiai alapismeretei, a család és az iskola szerepe a neveltetésben, az online agresszió határainak törvénybe iktatása keményen... és akkor ezzel elkezdjük az alapokat is átstrukturálni, nem csak rányomtunk egy Miki egeres ragtapaszt az amúgy tragikus helyzetre.
Ennyi. Ennyi jött ki belőlem így elsőre. Mert a nők biztonsága alapjog. De ez az egyezmény ezt nem garantálja. És ereje sincs arra, hogy ezt számonkérje.
(Jogi nyilatkozat: A szöveg kizárólag teljes terjedelmében, változtatás és rövidítés nélkül közölhető. Részleteinek kiragadása vagy átdolgozása csak a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A forrás feltüntetése kötelező.)
