Varga Judit tegnapi meghallgatása után biztos voltam benne, hogy Magyar Péter és a Tisza-kormány előveszi a „női kártyát”. Vény nélkül kapható abortusztabletta, a szívhangrendelet eltörlése, az Isztambuli Egyezmény ratifikálása…
Sohasem ítéltem el egyetlen nőt sem a döntései miatt, és nem is fogok, mert mindenkinek egyéni sorsa van. De mindig is élharcosa szeretnék maradni egy olyan világnak, ahol a felelősség szónak értéke van, különösen a magzat iránti felelősségnek. Hiszem, hogy Isten adta neki az életet, és mivel ő a legkiszolgáltatottabb és legvédtelenebb, szeretnék részt venni egy olyan világ építésében, ahol ennek a szívünkben is értéke van. Minden politikai irány, amely a család és a magzati élet védelmével szembemegy, végső soron a nemzetet pusztítja el közép- vagy hosszú távon.
Végül néhány szó a „csodafegyvernek hitt” Isztambuli Egyezményről. Életem egyik nagy megtiszteltetése volt részt venni hazánk első Áldozatsegítő Központjainak létrehozásában Budapesten, Miskolcon és Szombathelyen Vízkelety Mariann államtitkár asszonnyal – aki sajnos már nincs köztünk –, akivel elkötelezetten küzdöttünk a kapcsolati erőszak ellen, amely elsősorban nőket, de férfiakat is érinthet.
Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása önmagában nem garancia a kapcsolati erőszak visszaszorítására, arra viszont igen, hogy a „társadalmi nem” fogalmát be kell építeni a jogrendszerünkbe. Az Eurostat és a WHO adatai világosan mutatják, hogy a ratifikáló országok között is jelentős különbségek vannak az erőszak előfordulásában, sőt több ratifikáló országban magasabb az érintettség, mint egyes, az egyezményt nem ratifikáló tagállamokban. Azaz a hagyományos családmodellt lebontja, de nem biztosít garanciát a kapcsolati erőszak csökkenésére. A nők és a családok biztonságát nem a ratifikáció ténye, hanem a hatékony jogszabályok, a működő intézmények és a következetes jogalkalmazás teremti meg.
Lehet cirkuszt csinálni a politikában, de nem lehet következmények nélkül eljátszani egy nemzet alapértékeit. Ha a világ mindig a könnyebbik út felé halad, előbb-utóbb minden értékünket el fogjuk veszíteni.
