(...)
Miközben az Országgyűlés 2011-ben a magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át, látnunk kell, hogy újabban milyen vészesen amerikanizálódik anyanyelvünk. Szegény Kazinczy Ferenc elborzadna a mai szervilis nyelvi internacionalizmus láttán. A terjeszkedő nyelvi idegenség eluralja a városokat. Budapest belvárosban se szeri, se száma az olyan nyilvános helynek, üzletnek, vendéglőnek, ahol egyszerűen nincs magyar felirat, magyar nyelvű étlap, kínálat, a termékekhez használati utasítás. Miközben szerte a Kárpát-medencében magyarjaink hősies küzdelmet vívnak a trianoni utódállamokkal kultúrájuk, nyelvük védelmében, addig a fővárosában sokan önként, szinte már kérkedőn fordítanak hátat a nemzetnek. Hozzájuk nem jutott el Kölcsey sora: „Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol.”
