Kiásott milliárdokés készpénz imádat margójára
A NER-ben elharapódzó korrupcióval párhuzamosan egyre fontosabb kérdéssé vált, hogyan lehet a tisztázatlan eredetű készpénzvagyonokat eltüntetni, átmenteni vagy tisztára mosni.
Esetleg elásni.
Luxusórák, luxus autók, luxus jachtok, külföldi ingatlanok, ékszerek, műkincsek, drága ruhák és táskák vásárlása mellett erre a kaszinók is lehetőséget kínálhatnak. A nagy összegű készpénzmozgások és a szerencsejátékból származó nyeremények ugyanis különösen komoly pénzmosási kockázatot jelentenek.
És itt válik igazán érdekessé a történet. A fidesz-kormány 2021-ben, még a választások előtt, pályázat kiírása nélkül, egészen 2056-ig biztosította öt budapesti kaszinó üzemeltetési jogát annak a cégnek, amely akkor Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a későbbi honvédelmi miniszter érdekeltségébe tartozott.
Harmincöt évre! Egy olyan üzletben, amely évente milliárdos nyereséget termelhet, és amelynek működése a pénzmosás elleni ellenőrzések szempontjából is kiemelt figyelmet érdemel.
A kérdés tehát nem csupán az, hogy miért kellett évtizedekre bebetonozni a NER kiválasztott szereplőinek kaszinóüzletét, hanem az is, hogy milyen ellenőrzések garantálták a kaszinókba bekerülő készpénzek eredetének tisztaságát, hogyan szűrték ki a gyanús tranzakciókat, és megfelelően működött-e a pénzmosás elleni védelem.
A kaszinókoncessziók felülvizsgálata ezért nem pusztán gazdasági kérdés. Azt is tisztázni kell, hogy az állam megfelelően ellenőrizte-e azokat az üzleteket, amelyekben jelentős készpénzforgalom zajlik.
Az még érthető, hogy a kaszinó lehet legális szórakozóhely, ellenben az megengedhetetlen, hogy a korrupcióból származó vagyonok tisztára mosásának eszközévé váljon.
