(…)
A kibertér társadalma ma leginkább a sci-fi világából ismert Borg-kollektívához hasonlít, amelyben a közös tudat felszívja és megsemmisíti az egyéni szuverenitást. Trueman szerint a transzcendens morális korlátok elutasítása után a modern ember paradox módon nem a vágyott abszolút szabadságot találja meg,
hanem kiszolgáltatottá válik a technológiai struktúrák áramlatainak.
Ebben a környezetben a politikai vezető szerepe is radikálisan átalakul. Magyar Péter – a kritikai olvasat szerint – nem egy klasszikus értékrendet képviselő államférfi, hanem a kibertér „magyar hangja”. Ő az a felület, amelyen keresztül a gépiesített tömeg artikulálni képes a maga homogenizált akaratát. Az általa közvetített „anti-energiáknak” nevezett indulatok pontosan azt a pusztító szabadságfogalmat tükrözik, amely kizárólag a meglévő morális, kulturális és intézményi korlátok tagadásában és lerombolásában ismeri fel önmagát. Amikor a tömeg morális gátak nélkül, tisztán a rombolás mentén szerveződik újjá, az egyéni felelősség elpárolog.
A digitális dehumanizáció gyakorlati példái
A folyamat közvetlenül illusztrálja Trueman tézisét az emberi személyiség leépüléséről:
A digitális lincselés és karaktergyilkosságok: Ha elvetjük azt az alapelvet, hogy a másik ember Isten képmását hordozza, akkor a másik fél puszta akadállyá vagy tárggyá redukálódik.
Az online térben indított szervezett rohamok során a céltáblává tett újságírók vagy elemzők dehumanizációja zajlik.
A kommentmezők dühödt áradata megfosztja a célpontot személyes méltóságától.
Az egyéni morál feloldása a törzsi logikában: A „szájber-törzs” tagjai hajlamosak feladni saját belső erkölcsi iránytűjüket a csoportidentitásért cserébe. Olyan agressziót és személyeskedést tesznek magukévá, amit egyedülálló, autonóm személyként elutasítanának. Ez az egyéni lelkiismeret felülírása a törzsi túlélés és győzelem pragmatizmusával.
A tartalom és a mélység tagadása: A politikai kommunikáció lebutítása mémekre, lájkokra és másodperces videókra a figyelem szétforgácsolódásához és a közbeszédet kiüresedéséhez vezet. Ha a politika kizárólag a feszültség generálására és a destruktív indulatok fenntartására épít konstruktív tartalom nélkül, akkor magát az embert fosztja meg az intellektuális és morális mélység megélésétől.
(...)
