Azt nem igazán tudni, hogy az osztrákok pontosan mit kezdeményeztek és kinél a paksi fenékküszöb miatt. Osztrák lapok megkeresésére az illetékes minisztérium cáfolta azt a magyar sajtóban terjedő információt, hogy a Bizottsághoz fordultak volna, a Világgazdaság érdeklődésére annyit közölt az osztrák fél, hogy a Duna-menti országok közös állásfoglalását eljuttatták Magyar Péternek és Vitézy Dávidnak is.
Amennyiben jól látom, a magyar média ezt interpretálja félre, viszont a kritikát folyamatosan jól tűrő, azokra mindig visszafogottan reagáló miniszterelnöknek - aki rendre megtalálja a megfelelő formát és hangnemet a válaszra - ennyi is elég volt.
Az “Európába visszatérő”, az unióval és az uniós államokkal innentől nem a konfliktust kereső, a nyugati partnerek iránt szilárdan elkötelezett Magyarország nevében
a Facebookon vágott vissza az osztrákoknak, hogy azok csak ne áskálódjanak Brüsszelben, és inkább az azbesztszennyezés elhárításán dolgozzanak.
Támadhat némi hiányérzetünk, mert a megszokott, méltóságteljes miniszterelnöki kommunikáció keretében nem kommentelt be az osztrák kancellárhoz, hogy jó vergődést, és a Dunai-államok hírportáljainak paksi beszámolói alá sem kezdett el röhögős fejeket elhelyezni.
Mindenesetre jó látni, hogy az elszigeteltség gyötrelmes évei után, végre a partnerség és a barátságos tónus korszaka veszi kezdetét.
Bár lehet, hogy az osztrák kormány egy kicsit azért meghökken ezen a hangütésen, de sebaj: nem várt helyről érkezett támogató: Leslie Mandoki bejelentette, hogy a rá elégetett milliárdok ellenére ő tulajdonképpen a Tiszával ért egyet. Minőségi csere!